"A gondtalan életet élt táblabírák derűs óráinak megörökítésével oltárt emelek szívemhez nőtt anyai nagyapám, Eitner József emlékének. Az ezeréves multú Sümeg belvárosában tanyázott nemesurak barátja, négytized év előtt vert örökös tanyát városunk lankás temetőjének családi sírboltjában. Porladozó testéből elszállt nemes lelke azóta újra összeölelkezett táblabíró kortársaival. A túlvilági élet örök birodalmában talán most is együtt álmodoznak a letűnt nagy idők emlékeiről. A Fehérkövek mögül feltányérozó nap fényverése rávilágít Kisfaludy Sándor sírszobrára. Sugárkévéjének fényfoszlányai eljutnak a szerteszét ágaskodó "empire"-koszorús emlékekre, amelyek alatt Sümeg nemzetes urai szunnyadoznak. Baglashegyi szőlőm táblabíró asztalánál üldögélve a százados diófák lombsuhogásában tréfálkozó szavuk derűs kacagását hallom most is. Koccintásra emelt boroskupám, képzeletben, szinte összecsendül az évtizedeken át e malomkőasztalnál hűselt Kisfaludy Sándor, Vajda Ignác, Deák Ferenc, Hertelendy György táblabírák "kadarkás"-poharával. Ilyenkor öltenek szivárványos ruhát, kisdiák koromban hallott mesélgetései nagyapámnak, ki majdnem félszázad évet együtt töltött el Sümeg táblabíráival." (Darnay Kálmán :Előszó) Két kötet egy könyvben ,műbőr kötés ,aranyozott betűkkel.Egykorú fekete-fehér képekkel.