Lukács Gyógyszálloda
A Buda-Felhévízen lévő Főutca (Hauptstrasse az 1850-70 közötti időben, előtte a XIX. század közepéig Felhévíz utca, 1880-as évektől Zsigmond utca, 1953-tól Frankel Leó út) A József-hegy, Szemlő-hegy lábánál fakadó forrásokat már a rómaiak is ismerték és hasznosították. Egy Claudius császár idejéből származó felirat említi az itt folyó felső és alsó meleg vizű forrást (aqua calidae superiores et inferiores). A középkorban itt a XII. században gyógyítással foglalkozó lovagrend, a Szent János lovagok (johanniták) telepedtek le, a kolostoruk mellé fürdőt és kórházat is építve. A török korban is működtek ezen a helyen fürdők. 1857-ben egy óbudai molnármester kezdte meg a fürdő kiépítését, 1884-ben Palotay Fülöp megvásárolta a kincstártól a területet és tovább bővítette az intézményt. Az épület megtervezésével Ray Rezsőt bízta meg. 1893-ban a fürdőt részvénytársasággá alakították, felépítették a Lukács Fürdő gyógyszállót, iszapfürdőt, népgyógyfürdőt, modern népgyógyászati osztályokat és uszodákat. Ekkor vezették be a Szent Lukács gyógyfürdő elnevezést. A jelenleg látható épületeit Hikisch Rezső magyar építész, műegyetemi tanár tervezte. A Gellért fürdő megnyitásáig ez volt Budapest legmodernebb és legnépszerűbb fürdője, sok beteg érkezett külföldről is az intézménybe. A Lukács fürdő jellegzetes közönsége magát "lukácsistának" nevezte és nevezi mind a ma napig. A falon emléktáblák sorakoznak a híres látogatókról. Ez az épületegyüttes nem csak egy gyógyfürdő, ez közel 100 éve a magyar értelmiségi és művészvilág egyik kedvelt találkozó helye. Ide nem egyszerűen úszni, gyógyulni járt a közönség, hanem feltöltődni, kikapcsolódni, ötletet meríteni és beszélgetni. A II. világháború után a Szent Lukács Gyógyfürdő vállalatot államosították, hozzácsatolták a Császár fürdőt, majd e két intézményből megalakult az Állami Rheumakórház, amelyet 1951 tavaszán összevonva az Országos Balneológiai Kutató Intézettel, megalakult a Kunfi Zsigmond Utcai Állami Kórház, melynek nevét egy évvel később Országos Reuma és Fürdőügyi Intézetre változtatják (ez a későbbi Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézet, az ORFI jogelődje).
Cím(ek), nyelv | |
---|---|
nyelv | magyar |
Tárgy, tartalom, célközönség | |
tárgy | MKVM |
tárgy | vendéglátás-történet |
tárgy | vendéglátóipar |
tárgy | hotel |
tárgy | szálloda |
tárgy | külső terasz |
Tér- és időbeli vonatkozás | |
térbeli vonatkozás | Budapest II. kerület Frankel Leó utca 25-29. |
az eredeti tárgy földrajzi fekvése | Budapest |
időbeli vonatkozás | 1910 |
Jellemzők | |
hordozó | papír |
méret | 10 x 14 cm |
kép színe | fekete-fehér |
formátum | jpeg |
Jogi információk | |
jogtulajdonos | MKVM |
hozzáférési jogok | Kutatási engedéllyel hozzáférhető |
Forrás, azonosítók | |
forrás | MKVM |
leltári szám/regisztrációs szám | VF_41245 |
leltári szám/regisztrációs szám | VIP_27_a_E_E-G_Szálláshelyek |