Hotel Gellért
A Gellért Szálló és Gyógyfürdő múltja 1178-ból származó adatok szerint a betegápolással foglalkozó Johannita rendkórházat alapított a Gellért-hegy lábánál. Buda fürdőkultúrájának második virágkora az egyébként szomorú emlékű 150 éves török uralom idejére esik. Egy 1827-ben megjelent német nyelvű útikönyvben arról olvashatunk, hogy a Gellért-hegy fürdőihez már szálláslehetőség is csatlakozott, majd 1832-ben kezdődött meg az első, valóban nagyobb méretű szálloda és fürdő építése. A 19. században Sárosfürdőként emlegetik és jó állapotú, kellemes fürdő- és szállóépületnek tartják. A nevét gyógyító iszapjáról kapta, melynek mennyisége és tisztasága minden budai fürdőt felülmúlt, de sajnos az idők folyamán elfogyott. A Sárosfürdőt és környékét 1894-ben lebontották a Szabadság-híd építéséhez kapcsolódó tér rendezés miatt. (www.danubiushotels.com A Gellért története: Gellért-hegy, Gellért szálló és gyógyfürdő)
Cím(ek), nyelv | |
---|---|
nyelv | magyar |
Tárgy, tartalom, célközönség | |
tárgy | MKVM |
tárgy | vendéglátóipar |
tárgy | vendéglátás-történet |
tárgy | hotel |
tárgy | szálloda |
tárgy | fürdő |
Személyek, testületek | |
kiadó | Vasárnapi Újság 1866 |
Tér- és időbeli vonatkozás | |
kiadás/létrehozás helye | |
térbeli vonatkozás | Budapest XI. kerület Szent Gellért tér 1. |
az eredeti tárgy földrajzi fekvése | Budapest |
időbeli vonatkozás | 1800-as évek közepe |
Jellemzők | |
hordozó | papír |
méret | 9 x 14 cm |
kép színe | fekete-fehér |
formátum | jpeg |
Jogi információk | |
jogtulajdonos | MKVM |
hozzáférési jogok | Kutatási engedéllyel hozzáférhető |
Forrás, azonosítók | |
forrás | MKVM |
leltári szám/regisztrációs szám | VF_32897 |
leltári szám/regisztrációs szám | VIP_27_a_E_E-G_Szálláshelyek |