Ős-Budavára
Az 1896-os millenniumi ünnepségek Magyarország fennállásának ezredik (millenniumi) évfordulója alkalmából tartott ünnepségsorozat volt országszerte 1896. május 2. és október 31. között. Az Ős-Budavára egy fából és gipszből épített mulatókomplexum volt az Állatkert által bérbe adott 70000 négyzetméter területen. Az Ős-Budavára a Városligetben 1896-ban nyílt Ezredéves Kiállítás részeként építették. Kétmillió korona volt a felépítés költsége annak ellenére, hogy a látszat ellenére kő helyett csak fából és gipszből épült. Az akkor a Hermina útig terjedő Állatkerttől bérelt területen állt 1896 és 1910 között. Az elgondolás szerint Budavára török kori arculatát építették fel. A terv egy korabeli olasz műszaki tiszt feljegyzésein és vázlatain alapult, melyet közvetlenül a török elleni harcok után a várban készített. A vázlatot a bécsi irattárban találták, ezek szerint a komplexum egy része hűen őrizte a budai vár középkori megjelenését. Török időket imitáló épületek, ódon városrészletek, kastélyok váltogatták egymást. Az Ős-Budavára elnevezés arra utal, hogy ez a kiállítórész a Budai vár török időkben tapasztalható állapotát kívánta visszaadni. Felépítettek itt egy mecsetet is mely nemcsak díszlet volt, ugyanis a kiállítás területére több törököt szerződtettek és óránként felhangzott a müezzin éneke. Az Ős-Budavára adott otthont az élőképek csarnokának, ahol a (híres Kiliani-féle) képeket úgy mutattak be, hogy az egyes alakok mind élő személyek voltak. Itt is működött zenekar, méghozzá Serly Lajosé. A terület legnagyobb részén vendéglők, sörözők, kocsmák, lacikonyhák, kávéházak működtek, de ledér és rossz erkölcsű szórakozóhelyek is voltak, mint a Párizsi Kávéház. Reggeltől hajnalig tartott nyitva, éjjel izzólámpák ezrei világították ki, még a fákat is lámpafüzérekkel díszítették. Az Ezredéves Kiállítás ideje alatt rendkívül népszerű volt, naponta átlagosan húszezer ember látogatott ki a területére. 1900 nyarán elárverezték, majd átalakították, és egymást váltották a tulajdonosok. Jelentősége és látogatottsága folyamatosan csökkent. Pár év után a hely elveszítette a varázsát, az eleve gyenge és nem tartós anyagokból épült komplexum gyors romlásnak indult. Fenntartása hatalmas összegeket emésztett fel. 1906 körül - tíz évvel az Ezredéves Kiállítás után - a vendégek már csak lézengtek a romossá váló környezetben. Végül 1907-ben az Ős-Budavára bezárt, az üzemeltető részvénytársaság csődbe jutott. 1910-ben tűzveszélyre hivatkozva teljesen lebontották. Helyét részben az Állatkert kapta vissza. Másik részén, az akkor a vasútig tartó Hermina úttól balra lévő sávból alakították ki a külső mutatványostelepet, a Vurstli újabb részét, mely 1950-től a Budapesti Vidám Parkhoz lett csatolva.
Cím(ek), nyelv | |
---|---|
nyelv | magyar |
Tárgy, tartalom, célközönség | |
tárgy | MKVM |
tárgy | vendéglátás-történet |
tárgy | vendéglátóipar |
tárgy | étterem |
tárgy | borozó |
Személyek, testületek | |
kiadó | A fényképészeti szövetkezés kiadása |
Tér- és időbeli vonatkozás | |
térbeli vonatkozás | Budapest XIV. kerület Állatkerti körút 14-16 |
az eredeti tárgy földrajzi fekvése | Budapest |
időbeli vonatkozás | 1896 |
Jellemzők | |
hordozó | papír |
méret | 11 x 16 cm |
kép színe | fekete-fehér |
formátum | jpeg |
Jogi információk | |
jogtulajdonos | MKVM |
hozzáférési jogok | Kutatási engedéllyel hozzáférhető |
Forrás, azonosítók | |
forrás | MKVM |
leltári szám/regisztrációs szám | VF_11676 |
leltári szám/regisztrációs szám | VIP_28_a_E_O-ZS |