Az Üllői út Budapest leghosszabb útja, a Belvárosból a város délkeleti határáig húzódik. A házszámozás a páros oldalon sokkal kisebb ütemben növekszik, mert sok beékelődés – Semmelweis Egyetem egységei, Népliget és más parkok stb. – szakítja meg, ezért a 121. házszámú lakóházzal szemben csak a Ludoviceum 82. száma áll. A régi pesti városfal határától a 18. század elején kezdett kiépülni. Kezdetben mint „Szolnokra vivő út” vagy „Szolnoki országút” emlegették. Mai legkorábbi épületei az Erkel utcai kereszteződés környékén vannak, mert a korábbiakat az 1838-as árvíz elmosta.Hossza 15 km, mindvégig egyenes sugárút. A Kálvin térnél kezdődik, Üllő irányába halad, Vecsésig tart, legnagyobb házszáma 871. Érinti így a VIII., a IX., a X., a XVIII. és a XIX. kerületet. A külső, Határ út utáni (XIX. és XVIII. kerületi) szakaszát a rendszerváltás előtt Vörös Hadsereg útjának hívták. Az Üllői utat megénekelte Kosztolányi Dezső az Üllői úti fák című versében. Az Üllői út elején működtek az igazán elegáns és nagy kávéházak. Az Üllői út 6-ban volt Potzmann Mátyás étterme. Az épület most is áll, az étterem valamikori helyén kocsma és ruhatisztító van. A pár házzal arrébb a szecessziós Üllői út 14-ben először a Turin, majd a Magyar Szalon várta a vendégeket.