BNV története Az áruminta- és nemzetközi vásárok történetét a XX. század elejétől jegyzik. A Városliget 77 évig adott helyet a vásároknak, amelyből az első még kiállítás volt, az 1896. évi Millennium, azaz az Ezredéves Kiállítás. A 1896. évi vásár főbejárata a mai Hősök terén volt, ahová a vendégeket Európa első földalattija szállította. Ekkorra épült fel a Vajdahunyad vára és a Műcsarnok is. Az 1896. évi Országos Millenniumi Kiállítás szervezésében a kereskedelmi és iparkamarák nélkülözhetetlen feladatokat láttak el. A kiállítást Ferenc József nyitotta meg, melyen a királyi család is nagy számban részt vett, ekkor készültek az első hazai filmhíradó felvételek. A kiállításon szerepelt első ízben nyilvánosan a telefonhírmondó. Nagy szenzációnak számított még az a két léghajó, amellyel 1 korona ellenében bárki 500 méteres magasságba emelkedhetett. A kiállítás 6 hónapos nyitvatartása alatt közel 6 millió látogatót fogadott. Az 1896-os kiállítás után hosszabb szünet következett. Az első magyar árumintavásárt a Fővárosi Kereskedők Egyesülete papír szakosztálya 1906-ban ?Márciusi Vásár? néven rendezte meg a Vigadó földszintjének ruhatárában. Bár ez a kezdeményezés méreteiben szerény volt, de mégis a hazai árucikkek terjesztésének hathatós eszközét jelentette. A Vigadó helységei már nem voltak alkalmasak a kiállítások rendezésére, így a következőt 1907-ben a városligetbe helyezték át. A háromnapos vásáron a kiállítók nemcsak a papír-írószer szakmából jelentek meg, hanem megjelentek a norinbergi díszmű- és játékáruk is. Az 1908-as vásár már üveg, porcelán, majolika, illatszer és cipő szakcsoportokkal egészült ki. A kiállításokon megjelentek a külföldi kiállítók, akik hozhattak külföldi árut, de csak olyat, amit Magyarországon nem termeltek, azt is elsősorban a tapasztalatcsere kedvéért. Azt is felismerték, hogy a vásárt a nagyközönség számára is nyitottá kell tenni. A vásár egyre nagyobb mértékben fejlődött, 1911-ig a kiállítók már 29 szakmát képviseltek. Elkerülhetetlenné vált az eddigieknél szilárdabb, intézményesen biztosított anyagi és szervezeti alapok megteremtése. A kereskedelemügyi miniszter 1913. január 12-én kiadott rendeletében a "Tavaszi vásár" intézményét a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara gondozására bízta. Már ekkor felmerült, hogy a jövőben kifejezetten nemzetközi alapokra kell helyezni a vásárokat. Ennek jegyében az 1914-es vásárra meghívást kapott Bulgária és Törökország, amely ezért a Keleti Vásár nevet kapta. A második Keleti Vásárt 1918-ban a világháború idején rendezték. A világháború után a vásár gondolata nem szűnt meg, szükség volt olyan gazdasági "leltárra", amely az ország háború utáni helyzetét tükrözi. 1920 szeptemberében szerény keretek között rendezték meg a XI. Árumintavásárt. Ezekben az években bebizonyosodott, hogy a vásárok jelentősek a világ gazdasága és a kereskedelem fejlődése szempontjából. Magyarország ekkor élenjárt a vásárok szervezésében. 1922-ben már Budapesti Árumintavásár néven rendezték meg a kiállítást. Az újabb vásárok (1923, 1924) csak megerősítették a nemzetközi jelleg fontosságát. Nemzetközi keretekben gondolkodva gazdagították a kedvezmények körét: a külföldiek félárú vízumot és félárú menetjegy kedvezményt kaptak. 1925 májusában a "márciusi vásárból", a Tavaszi Árumintavásárból és a Keleti Vásárból véglegesen megszületett a Budapesti Nemzetközi Vásár (BNV), továbbra is városligeti székhellyel. Elkészült a vásár jelvénye, a Szárnyas Merkúr. Ebben az évben hatalmas szenzáció volt a rádióbemutató, amelynek hatására az év végére 15 ezer előfizetővel megindult a hivatalos magyar rádió adása. A budapesti tavaszi vásárok már olyan méreteket öltöttek, hogy szükség volt bizonyos szakosításra, így jött létre 1925-ben az Őszi Lakberendezési és Háztartási Vásár. Továbbá rendszeressé vált az a szokás, hogy a vásárral egy időben kongresszusokat és kulturális hetet rendeztek. A világválság a BNV-t sem kímélte, de 1934-ben a gazdasági helyzet javulásával együtt újra szárnyra kapott. Növekedett a külföldi részvevők száma, a látógatószám pedig megközelítette a 600 ezret. A következő évek általában fellendülést hoztak. Mindig volt valami új, valami világszenzáció. 1938-ban például tízezrek csodálták a Philips cég televízióját. 1941-ben Olaszország bemutatta az akkor épült római Termini pályaudvar makettjét. A világháború ismét közbeszólt, de a háború után, 1945 őszén elhatározták, hogy folytatják a kiállításokat. Az újjáélesztett kiállításra a Dózsa György út és a Thököly út kereszteződésénél található autóbuszcsarnokban (ma Récsei Center), majd 1946-ban a lakók nélküli Állatkertben került sor, mivel a városligeti pavilonokat elpusztította a háború. A hatalomra kerülő Rákosi-rendszer feleslegesnek tartotta a vásárokat, így 1950-től a BNV egy időre feledésbe merült. 1955-ben azonban megtört a jég: megszületett a Budapesti Helyipari Vásár. Az árusítással egybekötött új rendszerű árubemutató nagy sikert aratott. 1962 őszétől ismét Budapesti Nemzetközi Vásár néven szerepelt a kiállítás. 1967 novemberében megalakult a Magyar Vásár és Kiállításszervező Iroda jogutódjakként, a Hungexpo Magyar Külkereskedelmi Vásár és Propaganda Iroda, amely több más feladattal együtt a BNV gazdája is lett. A vásár növekvő nemzetközi szerepe, a kiállítók számának gyarapodása mind több állandó jellegű épületet követelt. Megszületett a döntés, hogy 1974-től a vásárokat Kőbányán kell megtartani. A BNV így az Albertirsai útra, a mai HUNGEXPO Budapesti Vásárközpont területére költözött. Ekkor rendezték meg az első őszi vásárt is, újszerűsége ellenére nagy sikerrel. A különböző fogyasztási cikkeket hat szakcsoportba osztották, ilyen volt az öltözködés, az otthon, a háztartás, az élelmezés, a szabadidő és a közlekedés szakosított bemutatója. Az 1980-as évek vége, az 1990-es évek eleje a gazdaság piacgazdasággá alakításával, az új gazdálkodási formák kialakításával telt. Megjelentek az új vállalkozási formák, bemutatkoztak a kft.-k, a magánszektor. 1992 májusában utoljára rendezték meg a tavaszi BNV-t, helyét átadta az Industria ipari kiállításnak. Az őszi BNV a sok szakkiállítás mellett továbbra is a legnépszerűbb vásár maradt. A BNV 1996 őszén ünnepelte 100. jubileumát. A BNV-t szervező Hungexpo Zrt.-t 2005-ben privatizálták. Új tulajdonosa a francia GL events csoport lett, aki azonnal nagyszabású területfejlesztésbe kezdett, melynek eredményeként 2008 őszétől európai színvonalú, multifunkcionális rendezvényközpont várja a kiállítókat és a látogatókat. (Hungexpo)