Lipik ma Horvátország területén található. A település már a római korban fürdőváros volt. 64 fokos jódos gyógyvize 2000 m mélyről tör fel. Gyógyfürdőjét 1777-ben említik először, amikor birtokosai a Jankovics grófok voltak. 1782-ben már álltak a fürdő épületei is. 1861-ben a fürdő tulajdonát egy francia társaság szerezte meg, mely megkezdte a vasútvonal kiépítését. A könnyebb megközelíthetőség a fürdő forgalmát oly mértékben növelte, hogy a 18. századi fürdőt 1893-ban bővíteni kellett. Ekkor a település Európa egyik legkedveltebb gyógyüdülő központja volt. 1910-ben 1188, többségben horvát lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. Az 1920-as trianoni békeszerződésig Pozsega vármegye Pakráci járásához tartozott. A fejlődés menetét az első világháború szakította meg, de továbbra is a gyógykezelés egyik központja maradt. 1991-ben és 1992-ben súlyos károkat szenvedett a jugoszláv polgárháború alatt. A fürdő helyreállítási és korszerűsítési munkálatai folyamatosak. A település lipicai méneséről és üvegiparáról is nevezetes. Ma kb. 4000 fő lakosa van. A Gyógy-étterem beltere, a megterített asztaloknál a személyzet és a pincérek pózolnak. A képeslapon zöld színű 5 filléres bélyeg látható