Zugligeti Fácán vendéglő és Zugligeti villamos vasút végállomás

kép

A Fácános a Zugligeti út - Béla király út - Csermely út által határolt hatalmas telek. Jelentőségét a Hild József által, az 1850-es években épített klasszicista épületkomplexum adja, melyben többek között a híres Fácán fogadó is működött. A terület a nevét az itt korábban nagy számban előforduló fácánokról kapta. A Fácános a 18. században Jáger Henrik budai kőműves majorjához tartozott. Később Riegler Ignác budai szappanfőző mester vásárolta meg a területet, s valószínűleg ő nyitotta meg az első Fácán nevű fogadót is. A növekvő forgalom miatt a tulajdonos az 1850-es évek közepén nagyszabású bővítésbe kezdett: a korábbi majorsági épület mellett a korszak nagy építészével, Hild Józseffel két épületet terveztetett, egy új vendéglőt és egy nyári időszakban használt szállodát. Az előbbi egy közel négyzet alaprajzú, dór oszlopos tornáccal körülvett, sátortetős épület volt, a lejtő felőli oldalán szuterén alagsorral. A szálloda U alaprajzú, nagyméretű villa lett, melynek homlokzatait látványos, hosszú oszlopsorok díszítik, sarkain pedig toronyszerű lépcsőházak helyezkednek el. A 19. század folyamán a Fácános egy jelentős üdülőteleppé fejlődött, a szálloda mellett további magánvillák, és különféle kerti építmények létesültek (pavilonok, fürdő stb.). Az 1880-as években épült, a Hild-féle villától keletre, a második nagyszabású szállodaépület, melyet ma az első szálló cselédszállásaként ismernek, ám a funkciója ennél valószínűleg összetettebb lehetett. A 20. század első évtizedeiben további ambiciózus tervek születtek az együttes bővítésére, azonban ezek közül a romló gazdasági helyzet miatt csak az eredeti fogadóépület átépítése valósult meg 1918-ban. Utóbbi épületet a 20. század 40-es éveiben neoklasszicista stílusú villaépületté alakították át, ekkortól hívják Horthy-villának. A terület üdülőfunkciója is ekkoriban szűnt meg. A következő évtizedekben a Fácános különböző állami funkciókat töltött be. 1944-ben Budapest német megszállását követően az az épületet és a telket a német Gestapo használta, elsősorban mint gyűjtőfogházat. A Gestapo parancsnoksága azonban nem itt, hanem az innen nem túl messze található Melinda utcai szállodákban került elhelyezésre. A háborút követően az Eötvös Loránd Tudományegyetem kollégiumát helyezték el az épületben, míg az 1960-as évek végén a Belügyminisztérium kezelésébe került. Ekkor a határőrség továbbképzési központját helyezték itt el. Az új funkció jelentősen megváltoztatta az együttes képét: a Hild-villa, a Horthy-villa és a cselédszállás épülete többé-kevésbé megmaradt az eredeti formájában. A Belügyminisztérium 1990-ben hagyta el véglegesen a területet. A mindmáig állami tulajdonú ingatlan sorsa a rendszerváltás óta bizonytalan, állapota folyamatosan romlik. A XIX. század végére felkapott kirándulóhely lett a Zugliget (Auwinkel), ezért a BKVT előbb lóvasúti pályát létesített ide, 1870-ben felépítve egy csodálatosan szép, faszerkezetes végállomást, majd fejlesztésképp 1896 szeptemberére villamosította a vonalat. Pár évvel később (1903-ban) meghosszabbították a járatot a Tündér-szikla alatti részig, itt létesült az „új” végállomás. Többféle számozású korábbi járat után évtizedekig az 58-as villamos járt erre a Moszkva tértől, ezt azonban – sokak bánatára – 1976-ban megszüntették. Az állomást 2017 őszére szépen felújították.

Cím(ek), nyelv
nyelv magyar
Tárgy, tartalom, célközönség
tárgy MKVM
tárgy vendéglátás-történet
tárgy vendéglátóipar
tárgy étterem
tárgy villamos
Tér- és időbeli vonatkozás
térbeli vonatkozás Budapest XII. kerület
az eredeti tárgy földrajzi fekvése Budapest
időbeli vonatkozás 1900
Jellemzők
hordozó papír
méret 9 x 14 cm
kép színe színes
formátum jpeg
Jogi információk
jogtulajdonos MKVM
hozzáférési jogok Kutatási engedéllyel hozzáférhető
Forrás, azonosítók
forrás MKVM
leltári szám/regisztrációs szám VF_21644
leltári szám/regisztrációs szám VIP_28_a_E_O-ZS