Tokaj Tiszavirág Halásztanya
Tokaj észak-magyarországi város Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. A Tokaji járás központja. Miskolctól 54 km-re keletre fekszik, a híres Tokaj-hegyaljai borvidéken, két folyó, a Tisza és a Bodrog találkozásánál, a Kopasz-hegy lábánál, a Tisza Rakamazzal szemközti oldalán. Tokaj fejlődésében nemcsak a bortermelésben és borforgalmazásban játszott szerepe, hanem közlekedési csomóponti fekvése is közrejátszott. Tokaj volt a Kelet-Felvidék és a Kelet-Alföld között zajló szekérforgalom legfontosabb kapuja. A borvidék bevételének köszönhetően Tokaj mezővárossá fejlődött, népessége növekedett. 1705-ben II. Rákóczi Ferenc leromboltatta a várat nehogy idegen kézre kerüljön. Az 1867-es kiegyezés utáni boldog békeidők évtizedeiben Tokaj fejlődött, polgárosodott. A két világháború azonban ezt a fejlődést félbeszakította. 1944-ben először a német, majd a szovjet hadsereg foglalta el Tokajt. A második világháború után Tokaj csak lassan "ébredezett". Még a borkereskedelemben betöltött központi szerepét is egyre inkább Sátoraljaújhely vette át. 1952. február 1-jén elveszítette járási székhely szerepét. Városi rangját csak 1986-ban kapta vissza. Ekkortól újra dinamikus fejlődésnek indult. Tokaj a turisták kedvelt úti célja. A borvidék a Világörökség része.
fish restaurant
Cím(ek), nyelv | |
---|---|
nyelv | magyar |
Tárgy, tartalom, célközönség | |
tárgy | MKVM |
tárgy | vendéglátás-történet |
tárgy | vendéglátóipar |
tárgy | étterem |
tárgy | halásztanya |
Tér- és időbeli vonatkozás | |
térbeli vonatkozás | Tokaj |
az eredeti tárgy földrajzi fekvése | Budapest |
időbeli vonatkozás | 1970-es évek |
Jellemzők | |
hordozó | papír |
méret | 10 x 15 cm |
kép színe | színes |
formátum | jpeg |
Jogi információk | |
jogtulajdonos | MKVM |
hozzáférési jogok | Kutatási engedéllyel hozzáférhető |
Forrás, azonosítók | |
forrás | MKVM |
leltári szám/regisztrációs szám | VF_21620 |
leltári szám/regisztrációs szám | VIP_28_b_U_Kicsi |