Balatonfüred Baricska Csárda
Balatonfüred város Veszprém megyében, a Balatonfüredi járás székhelye. A település eredetileg Szent István király korától 1946-ig Zala vármegyéhez tartozott. „A Balaton északi partjának fővárosa”, a Balaton-part legrégebbi üdülőhelye. Kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák tekintetében Magyarország hatodik legnépszerűbb települése. Ismertségét a Balaton közelsége mellett elsősorban szénsavas forrásainak és mediterrán jellegű klímájának köszönheti. Jelentős vitorláskikötő. Az egykori Balatonarács községet 1954-ben csatolták hozzá. A város az 1800-as években, a reformkor idején indult fejlődésnek. 1831-ben megépült a Balatonfüredi Színház, a Dunántúl első magyar nyelvű kőszínháza, melyet Kisfaludy Sándor alapított adományokból, apátsági és népi segítséggel. Szentgyörgyi Horváth János rendezte 1825. július 26-án a füredi Horváth-házban az első Anna-bált lánya, Anna Krisztina tiszteletére. Az Anna-bál hagyománnyá vált, azóta minden évben megrendezik. Széchenyi István kezdeményezésére innen indult el 1846-ban az első balatoni gőzhajó, a Kisfaludy. Füreden hajógyár is létesült. A XIX. század első felében előbb találkozóhelye volt a Dunántúl nagy családjainak. Az 1867-es kiegyezés után a politikusok, arisztokraták és művészek látogatták. Ekkor kezdődött a település nagyobb fellendülése, feltöltötték a tó partját, kialakították a sétányt, magánvillák épültek, megépült a kórház déli szárnya. Jókai Mór itteni villájában írta Az arany ember című híres regényét, melynek egy része a Balatonnál játszódik. Az épület ma múzeum. Láthatjuk az író bútorait, személyes tárgyait. 1884-ben itt alakult meg az első magyar vitorlásegyesület, a Stefánia Yacht Club. A városban működő Állami Szívkórházban sok beteg nyerte vissza egészségét. Korábban a város legnagyobb munkáltatója a balatonfüredi hajógyár volt. Napjainkban a szállodák és a szívkórház a jelentősebb foglalkoztatók. Balatonfüred legkedveltebb és leghangulatosabb része, a part menti árnyas Tagore sétány. A majdnem egy kilométer hosszú útszakasz a híres hindu költőről, Rabindranath Tagore-ról kapta a nevét, aki 1926-ban a füredi szanatóriumban gyógyult meg, és ennek örömére a parkban egy hársfát ültetett. Azóta számtalan híresség ültetett fát a sétányon. A Baricska Csárda 2013-ban nyitott újra, páratlan környezetben, ősszőlők között, Balatonfüred szívében. Híven ötvözi a csárda hagyományait az új konyhatechnológiákkal. A gulyás marhalábszárból és csipetkével készül. Van füstölt kacsamell lilakáposzta-krémmel. A harcsapaprikás szürkeharcsából van, a cigánypecsenye mangalicatarjából készül. Ez utóbbi és az almás pite vaníliafagylalttal az étterem slágere.
Inn
Cím(ek), nyelv | |
---|---|
nyelv | magyar |
Tárgy, tartalom, célközönség | |
tárgy | MKVM |
tárgy | vendéglátás-történet |
tárgy | vendéglátóipar |
tárgy | csárda |
tárgy | terasz |
tárgy | kerthelyiség |
Személyek, testületek | |
kiadó | Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata |
kiadó | Fotó: Szelényi László |
Tér- és időbeli vonatkozás | |
kiadás/létrehozás helye | Budapest |
térbeli vonatkozás | Balatonfüred |
az eredeti tárgy földrajzi fekvése | Budapest |
időbeli vonatkozás | 1970-es évek |
Jellemzők | |
hordozó | papír |
méret | 10 x 15 cm |
kép színe | színes |
formátum | jpeg |
Jogi információk | |
jogtulajdonos | MKVM |
hozzáférési jogok | Kutatási engedéllyel hozzáférhető |
Forrás, azonosítók | |
forrás | MKVM |
leltári szám/regisztrációs szám | VF_2008_234_1 |
leltári szám/regisztrációs szám | VIP_30_b_U |