A Vámosi Csárda, vagy a környékbeliek által Betyárcsárda névre keresztelt étterem Nemesvámoson (Veszprém megye) található. Két főépületből áll: magából a csárdából, valamint egy pajtaépületből, amely jelenleg étteremként üzemel. Azon ritka éttermek egyike, amelyik rendelkezik kültéri kemencével. A római hadiút mellett az 1700-as évek elején már biztosan állt a királyi vámszedőhely. A közeli község kisnemesei látták el a királyi vámszedői feladatokat. Innen ered a Nemesvámos falunév. A krónikák szerint a reformkorban Ibrahim török barátunk kezdte csárdaként üzemeltetni a már akkor is régi épületegyüttest. Történelmünk viharaiban két híres betyár vágta be a fokosát a mestergerendába. Sobri Jóska (Sobri Jóska, vagy Zsubri Jóska, született Pap József, Erdőd major Vas megye, 1810. – Lápafő, 1837. február 17. a maga idejében rettegett útonálló volt, aki később legendás, főleg a Bakony erdeiben bujkáló dunántúli betyárvezérként vált közismertté.) Répa Rozival járta a csárdást. Savanyó Jóska (Savanyú József Izsákfa, 1841. szeptember 12. – Tótvázsony, 1907. április 9. Savanyú vagy Savanyó Jóska néven hírhedtté vált bakonyi betyár.) már a betyárvilág utolsó tagja volt. A csárda eközben is virágzott. A csárda híres bérlője 1960-as évekig Babos János ezermester/gépjavító volt. Ma Vámosi csárda néven üzemel. A Vámosi csárdában sok magyar film jeleneteit forgatták. Közülük is a legismertebbek: A Tenkes kapitánya 1963-ban készült, 1964-ben bemutatott 13 részes, fekete-fehér magyar televíziós sorozat, melyet Örsi Ferenc forgatókönyve alapján Fejér Tamás rendezett. A koppányi aga testamentuma 1967-ben Fekete István azonos című regényéből készült magyar film. Rendező: Zsurzs Éva. Csárdás királynő 1971. Kálmán Imre operettje. Rendező: Szinetár Miklós. (egykor.hu)

inn