Szent Tekla szobra a Püspöki Palota főhomlokzatáról. XVIII. század közepe. Szent Tekla vagy Thekla (ógörögül: Θέκλα), (Ikonium [napjainkban Konya], 30 körül – Szeleukia, 120 körül) szentként tisztelt, hitéért üldözést szenvedett korai keresztény szűz. Életéről elsősorban egy apokrif irat számol be. Tekla tekintélyes és gazdag pogány szülők leányaként született a kis-ázsiai Likaonia tartomány Ikonium nevű városában Kr. u. 30 körül. Amikor Pál apostol 45-ben eljutott ide az evangéliumot hirdetni, Tekla kereszténnyé lett, és szüzességet fogadott egész életére. Elhatározásában nem tudták megingatni szüleinek és jegyesének kérései, rábeszélései[1] – de a bántalmazások sem, amelyek e miatt érték: vőlegénye a helyi hatóságnál panaszt tett, Tekla álnok testvérei pedig elárulták Pál apostol tartózkodási helyét. Pált kiűzték a városból, Teklát máglyára vetették elégetni, de a tűz csodálatos módon kialudt. Tekla ezután csatlakozott Pálhoz, és együtt mentek Antiokheiába. Itt a szüzet a pogányok a vadállatok elé dobták, de azok – hasonlóan a lángokhoz – nem bántották. Tekla megszabadult, tovább segített Pálnak a térítésben.[2] Úgy tartják, hogy hosszú életet élt, és 90 éves korában hunyt el Szeleukiában. Emléknapját a római katolikus egyház szeptember 23-án, a görögkatolikus egyház szeptember 24-én ünnepli.

Saint Thecla's statue from the main facade of the Episcopal Palace.