A csodákkal tündöklő Fájdalmas Szűz Mária ősi kegyhelye

A történelmi műemlékben gazdag Sümeg (falikép)

kép
minősített tartalom

A sümegi ferences templom 1699 óta, az első csodás gyógyulás éve óta kegyhely. Az esemény leírása megtalálható a templom főoltára mögött, s Padányi Bíró Márton püspök (1745-1762) korából való. Így kezdődik: "Tetszett a Fölséges Mindenható Úristennek Sümeg városát és abban a franciskánusok templomát az 1699-ik esztendőben böjtelő havának hatodik napján Szent Hellyé tenni és választani és ugyanazon templomban az ő szent Anyjának képét csudatételekkel megdicsőíteni." A betegség miatt járni nem tudó bécsi nemes asszony, Berghoffer Mária álmában az a sugallatot kapta, hogy ha a sümegi Pieta előtt imádkozik, meggyógyul. Fel is kereste a szobrot, s gyógyulása után a várban tartózkodó Széchenyi Pál püspöknek (1687-1710) is részletesen elmondta a történteket. Még abban az évben további hét csodás gyógyulás történt a templomban. Hírük csakhamar bejárta a Dunántúlt, majd az ország többi részét, sőt eljutott a határokon túlra is. A csodatevő Pieta, vagy ismertebb nevén a Fájdalmas Szűz szobra a hozzáértők szerint a 16. században készült, igazi gótikus remekmű. Alkotója ismeretlen. Egyes vélemények szerint a szobrot 1649-ben gróf Széchenyi György püspök (1646-1658) által, a felvidéki Szakolcáról idetelepített ferencesek hozták magukkal. A számukra épített kolostor 1452-ben, a templom pedig 1654-ben lett kész. Az évszázadok folyamán a kegytemplomot több sorscsapás érte, de a szobrot sem tűz nem fogta, sem villám nem zúzta össze. Az első évek csodás eseményei után természetes volt, hogy a szobor nem maradhatott a helyén, az egyik mellékoltáron, hanem egy díszesebb kivitelű főoltárra kellett, hogy kerüljön. Emellett a szűknek bizonyult templomon és rendházon Acsády Ádám püspök (1725-1744) komoly átalakításokat és bővítéseket is végeztetett. Felépült a torony, az orgonakarzat, és a rendház épülete is újabb emelettel bővült. A főoltár 1743-ban, a szószék - már Bíró Márton püspöksége idején - 1760 táján készült. Az istentiszteletek és egyéb vallásos szokások is módosultak, gazdagodtak. A 18. század a búcsújárások virágzásának ideje. A sümegi kegyhely második virágkora már a 20. századra esik. Az 1940-50-es években, P. Kocsis Ödön házfőnök plakátokat készíttetett, s helyeztetett ki a vasútállomásokra, s több ezer példányban nyomtattatott levelezőlapokat, szentképeket. A kegyhely történetéről könyveket írt, diafilmeket készíttetett. Budapestről, amíg a háborús körülmények engedték, filléres vonatok indultak Sümegre. Így lett ismertté Sümeg és a sümegi Fájdalmas Szűzanya az egész országban. A sümegi templom immár több mint 300 éve nemcsak a környékbeli híveknek, hanem sok távoli hívőnek is kedvelt zarándokhelye. Sokan mondják, hogy ebben a templomban igazán tudnak imádkozni. Ez bizonyára azért van, mert századokon át itt sokan részesültek imameghallgatásban. Ennek bizonyítéka a kegyoltár mögötti számtalan hálatábla. A faliképen, üvegborítás alatt, az eredeti képeslapok fotómásolatai, a Kegytemplom ünnepi miserendje, valamint a búcsú- és jeles ünnepek dátumai ill. a kegyhely rövid története olvasható.

Leaflet about the famous shrine and holy place in Sümeg. You can find the statue of the Virgin Mary (Our Lady of Dolours) at the Franciscan Church. The statue is said to be healer and wonder-worker.

Cím(ek), nyelv
nyelv magyar
nyelv angol
Tárgy, tartalom, célközönség
tárgy Magyarországi búcsújáró helyek
tárgy Fájdalmas Szűz Mária ősi kegyhelye
tárgy Magyarországi katolikus templomok
tárgy Gyógyító kegyszobrok
tárgy Sümegi Ferences Kegytemplom
tárgy Csodás gyógyulások
tárgy Helytörténet
célközönség általános
Tér- és időbeli vonatkozás
térbeli vonatkozás Sümeg
az eredeti tárgy földrajzi fekvése Sümeg
Jellemzők
hordozó papír
hordozó üveg
méret 50 cm x 70 cm
kép színe színes
kép színe fekete-fehér
formátum jpeg
Jogi információk
jogtulajdonos Kisfaludy Sándor Emlékház
hozzáférési jogok Fizetős hozzáférés
Forrás, azonosítók
forrás Kisfaludy Sándor Emlékház