„Mert ami most történt, Zinka és énközöttem, ahhoz semmi köze nem volt az akaratomnak. Rávetette magát az ágyra, a sötétben nyújtotta felém fekete trikós karját, csak hosszú ujjai világítottak. És én – tétován, még mindig bódultan a zavartól, a meztelen fürdés szégyenétől – álltam mellette, egy kisdiák. Erre lehúzott magához. Dehogy magához húzott – őserdőbe rántott, egy dzsungelbe. És akár a dzsungelbe, ide sem sütött be fény.”-könyvből idézve.