Az építészet rövid története

Az építészet tágabb értelemben bármely építmény célszerű megépítését, szűkebb értelemben az építés művészetét jelenti. Az építészet, architektúra mint célszerű tevékenység és mint művészet a társadalmi fejlődés igen korai időszakában alakult ki. Már a barbárság fokán megjelennek "az építészetnek mint művészetnek a csírái" (Engels). Az ember azért alkot építményeket, hogy társadalmi, kulturális és egyéb tevékenysége céljára védett helyet biztosítson. Az építmények rendeltetése tehát elsősorban az, hogy a természeti tér egy részének teljes vagy részleges körülhatárolásával zárt építészeti terek jöjjenek létre, melyek a természet viszontagságai ellen védelmet nyújtanak. Az ember a legkorábbi időktől fogva nem elégedett meg építményeinek pusztán védelmi jellegével. A védelmi jellegű építmény egyszerű vagy bonyolult szerkezeteinek létrehozásán kívül az építmény szép, művészi kialakítására törekedett. Az építészetnek mint művészetnek alapvető tényezői a forma és az arány. Az építészet és tényezői - az igényelt építészeti terek rendeltetése, egyszerű vagy bonyolult jellege, a térelhatároló szerkezetek építésének technikája, a tér külső megjelenésének, az építészeti tömegnek formai megoldása, a felületek, a külső homlokzatok és a belső felületek tagolásának és díszítésének módja - az emberiség fejlődésének minden korszakában szorosan összefüggnek az építményeket létrehozó társadalom jellegével, technikai, tudományos és művészi felkészültségével. Az építészet művészi alkotásaival elsősorban a társadalom mindenkori uralkodó osztályának igényeit elégíti ki, és művészetével az uralkodó osztály ideológiáját hirdeti.

Cím(ek), nyelv
része	Bors-Honty művészeti könyvtár
nyelv	magyar
Tárgy, tartalom, célközönség
tárgy	Az építészet rövid története
tárgy	Szentkirályi Zoltán
tárgy	Détshy Mihály
tárgy	könyv
tartalomjegyzék	BEVEZETÉS 1. Építészet és társadalom 2. Stílus 3. Stílusjegyek 4. Téralakítás 5. Térlefedések 6. Tömegalakítás 7. Szerkezetek 8. Építészeti alaktan 9. Tagozatok 10. Oszloprendek 11. Görög oszloprendek 12. Klasszikus oszloprendek 13. Oszlopos összeállítások 14. Nyílások 15. Homlokzatrendszerek 16. ÉPÍTÉSZETTÖRTÉNET 17. Az építészettörténet tárgya és feladata 18. Az építészettörténet korszakai 19. Az európai építészet korszakai és stílusai 20. A RABSZOLGATARTÓ TÁRSADALMAK ÉPÍTÉSZETE 21. Az ókori Kelet építészete 22. Az ókori Egyiptom építészete 23. Általános jellemzés 24. Földrajzi és természeti viszonyok 25. Történeti áttekintés 26. Kultúra, művészet 27. Az egyiptomi építészet általános jellemzése 28. Építészeti feladatok 29. Téralakítás 30. Tömegalakítás 31. Építőanyagok 32. Szerkezetek 33. Alaktan 34. Építési szervezet és technika 35. Az egyiptomi építészet emlékei 36. Az egyiptomi építészet hatása és feltárása 37. Mezopotámia építészete 38. Általános jellemzés 39. Földrajzi és természeti viszonyok 40. Történeti áttekintés 41. Kultúra, művészet 42. Óbabilónia építészete 43. Építészeti feladatok 44. Építőanyagok 45. Szerkezetek 46. Tér-, tömeg- és homlokzatképzés 47. Asszíria építészete 48. Újbabilónia építészete 49. Mezopotámia építészeti emlékeinek feltárása 50. Perzsa építészet 51. Az égei kultúra építészete 52. Általános jellemzés 53. Építőanyagok és szerkezetek 54. Az égei építészet emlékei 55. Az égei építészet jelentősége és feltárása 56. Az ókori görög építészet 57. Általános jellemzés 58. Földrajzi és természeti viszonyok 59. Történeti áttekintés 60. Kultúra, művészet 61. A görög építészet általános jellemzése 62. Építészeti feladatok 63. Téralakítás 64. Tömegalakítás 65. Építőanyagok 66. Szerkezetek 67. Alaktan 68. Építési szervezet és technika 69. A görög építészet emlékei 70. A görög építészet emlékeinek feltárása 71. Etruszk építészet 72. Általános jellemzés 73. Földrajzi elhatárolás 74. Történeti áttekintés 75. Kultúra, művészet 76. Építőanyagok és szerkezetek 77. Az etruszk építészet jelentősége 78. A római birodalom építészete 79. Általános jellemzés 80. Földrajzi elhatárolás 81. Történeti áttekintés 82. Kultúra, művészet 83. A római építészet általános jellemzése 84. Építészeti feladatok 85. Téralakítás 86. Tömegalakítás 87. Építőanyagok 88. Szerkezetek 89. Alaktan 90. Építési szervezet és technika 91. A római építészet emlékei 92. A köztársaság korának emlékei 93. A császárság korának emlékei 94. A római építészet emlékei Magyarországon 95. A római építészet jelentősége és feltárása 96. A FEUDÁLIS TÁRSADALMAK ÉPÍTÉSZETE 97. A korai középkor általános jellemzése 98. Történeti összefoglalás 99. Kultúra, művészet 100. A nyugat-római birodalom korai keresztény építészete 101. Általános jellemzés 102. Építészeti feladatok 103. Építőanyagok szerkezetek 104. A korai keresztény építészet emlékei 105. A korai keresztény építészet jelentősége 106. Bizánci építészet 107. Általános jellemzés 108. Építészeti feladatok 109. Téralakítás 110. Tömegalakítás 111. Építőanyagok és szerkezetek 112. Alaktan 113. A bizánci építészet emlékei 114. A bizánci birodalom építészete 115. Itália bizánci hatású építészete 116. Oroszország bizánci hatású építészete 117. A bizánci építészet jelentősége és hatása 118. A népvándorlás korának építészete 119. Építészeti emlékek 120. Magyarország honfoglalás előtti és honfoglaláskori építészete 121. Román építészet 122. Általános jellemzés 123. Történeti összefoglalás 124. Kultúra, művészet 125. A román építészet általános jellemzése 126. Építészeti feladatok 127. Téralakítás 128. Tömegalakítás 129. Építőanyagok 130. Szerkezetek 131. Alaktan 132. Építési szervezet és technika 133. A román építészet emlékei 134. Franciaország román építészete 135. Itália román építészete 136. Németország román építészete 137. Magyarország román építészete 138. A román építészet jelentősége GÓTIKUS ÉPÍTÉSZET 139. Általános jellemzés 140. Földrajzi elhatárolás 141. Történeti összefoglalás 142. Kultúra, művészet 143. A gótikus építészet általános jellemzése 144. Építészeti feladatok 145. Téralakítás 146. Tömegalakítás 147. Építőanyagok 148. Szerkezetek 149. Alaktan 150. Építési szervezet és technika 151. A gótikus építészet emlékei 152. Franciaország gótikus építészete 153. Anglia gótikus építészete 154. Itália gótikus építészete 155. Németország gótikus építészete 156. Ausztria gótikus építészete 157. Csehország gótikus építészete 158. Magyarország gótikus építészete 159. A gótikus építészet jelentősége 160. AZ ÚJKOR ÉPÍTÉSZETE 161. Reneszánsz építészet 162. Általános jellemzés 163. Történeti áttekintés 164. Kultúra és művészet 165. A reneszansz építészet általános jellemzése 166. Építészeti feladatok 167. Téralakítás 168. Tömegalakítás 169. Építőanyagok 170. Szerkezetek 171. Alaktan 172. Építési szervezet és technika 173. A reneszansz építészet emlékei 174. Olaszország reneszansz építészete 175. Franciaország reneszansz építészete 176. Anglia reneszansz építészete 177. Németország reneszansz építészete 178. Oroszország reneszansz építészete 179. Magyarország reneszansz építészete 180. A reneszansz építészet jelentősége 181. Magyarország török építészete 182. Barokk építészet 183. Általános jellemzés 184. Történeti áttekintés 185. Kultúra, művészet 186. A barokk építészet általános jellemzése 187. Építészeti feladatok 188. Téralakítás 189. Tömegalakítás 190. Építőanyagok 191. Szerkezetek 192. Alaktan 193. A barokk építészet emlékei 194. Itália barokk építészete 195. Franciaország barokk építészete 196. Anglia barokk építészete 197. Ausztria és Németország barokk építészete 198. Oroszország barokk építészete 199. Magyarország barokk építészete 200. A barokk építészet jelentősége 201. A TŐKÉS TÁRSADALMAK ÉPÍTÉSZETE 202. Klasszicista építészet 203. Általános jellemzés 204. Történeti áttekintés 205. Kultúra, művészet 206. A klasszicizmus építészetének általános jellemzése 207. Építészeti feladatok 208. Tér- és tömegalakítás 209. Építőanyagok és szerkezetek 210. Alaktan 211. A klasszicizmus építészetének emlékei 212. Franciaország klasszicista építészete 213. Anglia klasszicista építészete 214. Németország klasszicista építészete 215. Oroszország klasszicista építészete 216. Magyarország klasszicista építészete 217. A klasszicista építészet jelentősége 218. Romantikus és eklektikus építészet 219. Általános jellemzés 220. Magyarország romantikus és eklektikus építészete 221. MŰEMLÉKVÉDELEM 222. A műemlékvédelem fogalma 223. A műemlékvédelem feladatai 224. Idegen szavak és nyelvek jegyzéke teljes tartalomjegyzék
Személyek, testületek
létrehozó/szerző	Szentkirályi Zoltán, Détshy Mihály
kiadó	Műszaki Könyvkiadó
Tér- és időbeli vonatkozás
kiadás/létrehozás helye	Budapest
térbeli vonatkozás	Budapest
az eredeti tárgy földrajzi fekvése	Kaposvár
létrehozás dátuma	1959-01-01
időbeli vonatkozás	1959
Jellemzők
hordozó	papír
méret	535 p
formátum	jpeg
Jogi információk
jogtulajdonos	Együd Árpád Kulturális Központ
hozzáférési jogok	Kutatási engedéllyel hozzáférhető
Forrás, azonosítók
forrás	http://egyud.kaposvar.hu/
leltári szám/regisztrációs szám	BHMK.0622