„Világ világa, virágnak virága…”
Ómagyar Mária-siralom
szöveg
Az első magyar vers, az egész finnugor nyelvcsalád első fennmaradt lírai emléke 1923-ban vált ismertté. Címét - Ómagyar Mária-siralom - első ismertetője, Gragger Róbert adta, akit mindenekelőtt germanistaként tart számon a magyar irodalomtörténet-írás. Nem véletlen, hogy az első ismertetés jeles szerepe egy ekkor Berlinben élő magyar tudósnak jutott. 2 db
| Cím(ek), nyelv | |
|---|---|
| része | Bors-Honty művészeti könyvtár |
| nyelv | magyar |
| Tárgy, tartalom, célközönség | |
| tárgy | „Világ világa, virágnak virága…” |
| tárgy | Vizkelety András |
| tárgy | könyv |
| tartalomjegyzék | 1. ÓMAGYAR MÁRIA-SIRALOM teljes tartalomjegyzékA hasonmásban mellékelt vers szövege 2. Vizkelety András: "VILÁG VILÁGA, VIRÁGNAK VIRÁGA..." (ÓMAGYAR MÁRIA-SIRALOM) Az Ómagyar Mária-siralmat megőrző kódex sorsa 3. Az első magyar vers latin mintái 4. A Planctus ante nescia szekvencia latinul és magyarul 5. A Planctus szerzője és műfaja 6. Az Ómagyar Mária-siralom szövegének átírása 7. A vers értelmezése. Eredmények és nyitva maradt kérdések 8. Miért és hogyan került a kódexbe a Mária-siralom és a Planctus? 9. Mire utal a kódex külseje? 10. Mikor és hol írták a kódexet? 11. Kik a kódex szerzői? 12. Magyar kezek tolla nyomán 13. Dominikánus barátok magyar földön 14. Összerakunk egy képet 15. Felhasználunk irodalom |
| Személyek, testületek | |
| létrehozó/szerző | Vizkelety András |
| kiadó | Európa Könyvkiadó |
| Tér- és időbeli vonatkozás | |
| kiadás/létrehozás helye | Budapest |
| térbeli vonatkozás | Budapest |
| az eredeti tárgy földrajzi fekvése | Kaposvár |
| létrehozás dátuma | 1986-01-01 |
| időbeli vonatkozás | 1986 |
| Jellemzők | |
| hordozó | papír |
| méret | 77 p |
| formátum | jpeg |
| Jogi információk | |
| jogtulajdonos | Együd Árpád Kulturális Központ |
| hozzáférési jogok | Kutatási engedéllyel hozzáférhető |
| Forrás, azonosítók | |
| forrás | http://egyud.kaposvar.hu/ |
| leltári szám/regisztrációs szám | BHMK.0631 |