Szolnok Kádár Cukrászda

kép

"A valamikori Molnár utca (1891-től Szapáry utca) egyik földszintes házában már a 19. század közepén is működött egy cukrászda. Az 1890-es években új tulajdonost kapott az épület Kádár Kálmán (1869-1948) személyében, aki itt nyitotta meg első szolnoki üzletét, mely hamarosan országos hírű cukrászdává vált. Ide járt a megyeszékhely apraja-nagyja, a városi értelmiségtől, a piacra igyekvő parasztasszonyokon át, a pesti színésztől, az idelátogató miniszterig. A Kádár cukrászda szimbólummá vált. A földszintes ház helyén épült fel 1910-ben az az eklektikus stílusú épület (Jánszky-Szivessy), amely a néhány évvel későbbi emeletráépítéssel kiegészítve ma is látható. Kádár Kálmán tervei alapján készült, aki kimondottan cukrászdának tervezte: az alagsorban működött a kor legmodernebb eszközeivel felszerelt üzem, az udvarból nyílt a mester lakása, de itt voltak elszállásolva az alkalmazottak is. A korabeli fényképek alapján az üzlet belső berendezése szecessziós stílusban készült el, a falakat virágmintás tapéták és girlandok díszítették, a bejárattól balra lévő szalon végén pedig egy nagyméretű tükröt helyeztek el. A családi vállalkozásként működő cukrászda kínálatát Hegedűs László, a Kádár cukrászda meghatározó alakjának receptfüzetében is nyomon követhetjük, melyet 1928-ban, első szolnoki tanulóévében kezdett el vezetni. (Hegedűs László 1928-tól egészen 1960-ig dolgozott a cukrászdában, 1947-től ifj. Kádár Kálmán üzlettársaként.) A tejes fagylalt receptje például így szerepel a füzetben: „1 liter tej, 30 dkg. Cukor, 1 db vanília, 5 drb tojás sárga vagy 4 egész 2 sárga, vagy 2 egész 2 sárga, lehet egy pici krém port is, jól főzni átszűrni”. Az édesszájú vendég a klasszikus sütemények és torták mellett talált itt különböző tésztákat, mignonokat, bonbonokat, de készített az üzem fagylaltot, figurális csokoládét, szaloncukrot, savanyúcukrot és drazsét is. A forgalmat (vagy a szolnokiak sütemény-imádatát) jelzi, hogy csokoládéból, melyet 1922 után kezdtek el használni, karácsonyi időszakban napi 25-30 kg került felhasználásra! A Kádár cukrászda fogalommá vált a városban és környéken, de híre eljutott az ország számos pontjára is. Az 1930-as években az a mondás járta, hogy „Szolnokot a Művésztelep, a Tisza Szálló és a Kádár cukrászda miatt érdemes felkeresni”. Egyik különlegessége az volt, hogy a hazánkban elterjedt bécsi receptek uralma helyett a Párizsban divatos gyümölcszselés édességek domináltak a kínálatban. Az ifj. Kádár Kálmán tíz évet töltött a francia fővárosban, és miután 1940-ben hazatért kiválóan kamatoztatta az ott szerzett tapasztalatait. Az ő nevéhez fűződik a „Zúzmara” néven szabadalmaztatott, csomagolt csokoládéfagylalt is, amely a jégkrémek ősének tekinthető. A második világháborút követően a Kádár cukrászda sem kerülhette el sorsát: az üzletet államosították, a bejárat fölötti cégtáblát leszedték, még a kapu díszes rézkilincseit is leszerelték. Később Tünde presszó néven működött, amit az 1990-es évek közepén botrányos körülmények között bezártak, majd ugyanezen a néven újra megnyitottak. 2013-ban a valamikori Kádár cukrászda több mint 100 éves fennállását követően ebben a minőségében bezárt. Ma Tünde étterem és cukrászda néven üzemel, de a régi hangulatot, a polgárosodó Szolnok „édes zarándokhelyét” már hiába keressük a falak között." http://mesevaros.iszolnok.hu/2014/02/a-kadar-cukraszda/

Cím(ek), nyelv
nyelv magyar
Tárgy, tartalom, célközönség
tárgy MKVM
tárgy vendéglátás-történet
tárgy vendéglátóipar
tárgy cukrászda
tárgy régi épület
Személyek, testületek
kiadó Knöpfmacher
Tér- és időbeli vonatkozás
kiadás/létrehozás helye Budapest
térbeli vonatkozás Szolnok
az eredeti tárgy földrajzi fekvése Budapest
időbeli vonatkozás 1930-as évek
Jellemzők
hordozó papír
méret 9 x 14 cm
kép színe fekete-fehér
formátum jpeg
Jogi információk
jogtulajdonos MKVM
hozzáférési jogok Kutatási engedéllyel hozzáférhető
Forrás, azonosítók
forrás MKVM
leltári szám/regisztrációs szám VF_7259
leltári szám/regisztrációs szám VIP_33_b_E_U_K