Kassa Lőcsei ház
A legjobb állapotban fennmaradt késő gótikus városi lakóház. A 15. sz. 2. feléből származik. A legrégibb folyamatosan működő vendéglő a Felvidék területén és Európában is a legrégibbek közé tartozik. Első tulajdonosa a kassai születésű királyi kancellár Szatmári György (később esztergomi érsek) volt. 1542-69 között Lőcse tulajdonába kerül a gazdag kereskedőtől Thurzó Sándor kamaragróftól megörökölvén, aki Lőcse szülötte volt (innen a ház neve). 1569-ben a házat megvásárolja Kassa városa, és vendégfogadót működtet benne a Kassára látogató kereskedők részére. A fogadó kiváló szolgáltatásainak köszönhetően egyre nagyobb népszerűségnek örvendett a nemesség körében. Itt tartotta 1626 márciusában Thurzó Gábor erdélyi fejedelem és leendő házastársa (későbbi utódja), Brandenburgi Katalin a házasságkötésük alkalmából szervezett ünnepélyes lakomát. A 17. sz.-ban reneszánsz, majd a 18. sz.-ban barokk stílusban építették át. 1617-ben Festh Jánosnak köszönhetően itt kezdte meg működését az első kassai nyomda. Falai közt 1640-ben a jezsuiták patikát rendeztek be. Korabeli dokumentumokból tudjuk, hogy Magyarország leghíresebb patikái közé tartozott. Az épület története során számos átalakításon, illetve átépítésen és bővítésen esett át. A 17. században került sor az épület első átépítésére, ekkor reneszánsz stílusúvá alakították át, és egy hozzá tartozó árkádos udvarral bővítették ki. Ezt követően a 18. század folyamán ismét változtatásokat tettek rajta, ugyanis ismét átépítették, és ennek köszönhetően barokk elemek kerültek bele. 1782-ben a Lőcsei-ház valamilyen mértékben veszített népszerűségéből, ugyanis átadták a Fekete Sas Fogadót, ennek következtében az lett Kassa legfontosabb vendéglátóhelye. A 19. század utolsó évtizedeiben a fogadó állapota jelentős mértékben megromlott, ennek köszönhetően több különböző javaslat született a Lőcsei-ház felújítására, átalakítására és funkcióváltására. A város főmérnöke, Richard Rössler 1901-ben azt tanácsolta, hogy az épületben egy kaszinót működtessenek a fogadó helyett, míg Julius Répászky, egy másik építész 1907-es ötlete alapján a ház adhatott volna otthont a kultúrpalotának. 1907 októberében a Belügyminisztérium intézménye utasítást adott ki arra, hogy újítsák fel eredeti, gótikus formájában az épületet. A rendelet kiadását követően a regionális örökségvédelmi bizottság úgy döntött, hogy a város önkormányzatát bízza meg a ház helyreállításával. A munkálatokat 1907–08-ban kezdték el, és több mint két éven keresztül, 1910-ig dolgoztak a felújításon. A nyilvánosságnak május 15-én adták át a Lőcsei-házat. A restaurálás következtében a rendelet ellenére az épület jelentősen vesztett eredeti arculatából. Az épület napjainkban több funkcióval is rendelkezik. A Lőcsei-házban ma az Orange telekommunikációs cég egyik üzlete, illetve a Lőcsei-ház étterem és kávézó (szlovákul: Reštaurácia Levočský Dom) működik. A vendéglőben legfőképp saját receptek alapján készült ételeket, valamint hagyományos szlovák ételeket szolgálnak fel. A háznak ma is megtekinthetők középkori formájukban fennmaradt hálóboltozatos csúcsívei. Az Egyetem utcai részen megmaradtak a fogadó eredetileg is létező ajtó- és ablakkeretei is. A Lőcsei-ház közvetlen szomszédai a Fő utca 67. szám alatt található Premontrei templom és rendház, valamint a 63. szám alatti Slávia szálloda és kávéház (szlovákul: Hotel a kaviareň Slávia).
Cím(ek), nyelv | |
---|---|
nyelv | magyar |
Tárgy, tartalom, célközönség | |
tárgy | MKVM |
tárgy | vendéglátás-történet |
tárgy | vendéglátóipar |
tárgy | cukrászda |
tárgy | régi ház |
Tér- és időbeli vonatkozás | |
térbeli vonatkozás | Kassa (Szlovákia) |
az eredeti tárgy földrajzi fekvése | Budapest |
időbeli vonatkozás | 1910 |
Jellemzők | |
hordozó | papír |
méret | 31 x 27 cm |
kép színe | fekete-fehér |
formátum | jpeg |
Jogi információk | |
jogtulajdonos | MKVM |
hozzáférési jogok | Kutatási engedéllyel hozzáférhető |
Forrás, azonosítók | |
forrás | MKVM |
leltári szám/regisztrációs szám | VF_41612 |
leltári szám/regisztrációs szám | VIP_33_b_E_U_K |