A levelezőlap képes oldalán az abonyi Úri kaszinó egyemeletes klasszicista épülete látható, az épületben működő Takarékpénztár bejáratával. A korábban, helyén álló, 1749-ben épült uradalmi Fogadót 1837-ben alakították át, ekkor költözött a hozzátoldott részbe az Úri Kaszinó. A 19. század végén Kossuth Szálló és Vendéglő Étteremnek keresztelték át. A 20. század elején alakíttatta át akkori tulajdonosa Fábián István abonyi birtokos, megváltoztatva az egész épület küllemét. Az épület földszintjén trafik, étterem és kávéház működött, az emeleten 4-5 szállodai szoba került kialakításra. 1914-ben Robitsek Sámuel vezette. Az 1920-as években pesti vendéglősök vezették, majd 1931-től 1939-ig Skultéty Sándor bérelte, 1939-1940 között Szíjártó Imre. A fenti időszakban, emeletén a helyi Kereskedők Egylete kapott helyet. Szintén az épület része volt a hajdani jégverem, illetve a kocsiállás helyén kialakított filmszínház, mely egészen az ötvenes évekig üzemelt (a színpadot végül csak 1976-ban bontották el). A második világháborút követő szocialista érában az ÁFÉSZ kezelésében üzemelt, vendéglőjét pedig átnevezték Kinizsi Sörözőnek. 1959-ben teljesen felújították. 250 éves jubileumára renoválták az impozáns, kultúrtörténeti jelentőségű épületet.. Napjainkban, Kossuth Vendégház néven működik, a földszintjén Kossuth Étterem és Söröző, valamint a Kossuth Cukrászda osztozik (2018).