Fekete-fehér fekvő kékpeslap. I. Orczy István miután visszaverte az erdélyi lázadást, jutalmul megkapta az Újszász-pusztát. Újszász már a XIV. században jászok által lakott terület volt egészen a Tizenöt éves háborúig. A terület újra benépesítéséről Orczy (I.) István és fia Orczy (I.) Lőrinc gondoskodott 1721-1747 között, apróbb részletekben vásárolták fel a területeket, így 1744-re már 9 család lakta a területet. Orczy (I.) Lőrinc unokája Orczy (I.) György örökölte meg az újszászi birtokot, és a Zagyva parton 1831-re az első kastélyát klasszicista stílusban Zofahl Lőrinccel felépíttette. Unkája (II.) Andor 1901-re a család második kastélyát, a szarvashalmi Orczy kastélyt is megépíttette, ahová családjával beköltözött. Halálakor, 1931-ben lánya Zsuzsanna örökelte meg a kastélyt, aki 1935-ben az Isteni Megváltó Leányai apácarendnek adta el. 10 évig a rend üdülő és lelkigyakorlatos házaként működött, aminek tökéletesen színhelye volt a kastéyl körüli park. Az 1947-es apácarendek feloszlatása után közel 4 évig még apácák lakták a kastélyt. 1951-ben átmeneti óvodaként és a belügyminisztérium tiszthelyettes képző iskolájaként működött. 1954-től folyamatosan a Szolnok Megyei Kórház egységeként üzemel, kezdetben tüdőszanatórium és kórházként, majd Pszichiátria és Szenvedélybetegek Otthonaként. 1994-től Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Pszichiátriai és Szenvedélybetegek Otthona és Rehabilitációs Intézménye néven működik a "Kastély Otthon", melynek egy elkülönített részen Idősek Szociális Otthona található.

Postcards, Castle, Sanatorium, Hospitals, Monument, Park, Orczy