Írógéppel írt levél autográf megszólítással, javítással és aláírással, gépelt utóirat, keltezett, borítékkal. “Ez jó apropó a Babuci által múltkoriban említett “magyarországi utat” illetőleg, melyről Édyke is folyton sóhajtozik. Hát azt hiszem drágáim, hogy a legjobb, ha Nektek tisztán és becsületesen megírom, hogy belátható időn belül semmi szándékom ilyen hosszabb út megtétele. Sem Nyugatra, sem Keletre nem kívánkozom el Angliából, ahol életem immár nagyobbik felét leéltem, háborúban és békében, jóban és rosszban, de viszonylagos lelki harmóniában. Még V. Paliékhoz sem szándékszom átmenni Dél-Franciaországba, pedig ők is sokszor invitálnak. Valószínűleg az 1949 tavaszán történt Rákosi féle “48 órán belüli” hazahívás, vagy a 38-39 évi katonai behívó (melynek elodázását Lojzi járta ki akkor) és más hasonló dolgoknak rémálommá felduzzadt reakciója az a sokszor ismétlődő, lidércnyomás szerű “nightmare”-em, hogy hazamentem, ott vagyok és nem tudok többé kijönni… Indokolt vagy nem indokolt, ez közömbös - a dolog valamiféle obszesszió, amin forszírozás egyáltalán nem segít, sőt! Figyelemmel kísérem a hazai eseményeket, számos barátom útjáról hozott és sokszor kedvező impressziójának örülök, igazán örülök, de a magam részéről szívesebben vállalom a valószínűleg mindkét fél részére kedvezőbb “megszépítő messziséget”, amiről már Ady is annyi érzéssel írt…”

Mr. György Buday's typewritten letter with postscript, salutation, correction, signature, and envelope to Mrs. Árpád Buday, dated in Coulsdon (Surrey), the United Kingdom in November 1970.