Tanulmányunkban egy kvantitatív kutatás másodelemzésére vállalkoztunk az NKFI (K116099) kutatás keretében. Az eredeti kutatás a nők esélyegyenlőségét vizsgálta a tudományos szférában. A vizsgálat 2007–2009 között zajlott, a mintavétel alapja az MTA köztestületi tagok névsora volt. A jelen kutatás célja a tudományos fokozattal rendelkező nők és férfiak összevetése tudományos és munkaerőpiaci eredményességük egyes mutatói szerint. Az elméleti részben az oktatásban és a tudományos életben levő horizontális és vertikális szegregációval foglalkozunk, ami hipotézisünk szerint hatással lehet a nők karrierjére, emellett kitérünk a családi, magánéleti hatásokra is. Eredményeink és a korábbi vizsgálatok szerint is a tudományos fokozattal rendelkező nők hátrányos helyzetben vannak, kevésbé sikeres a magánéletük, mint a fokozattal rendelkező férfiaknak, és jobb társadalmi háttér kell az érvényesülésükhöz. Regressziós eredményeink azt mutatják, hogy a férfiak és nők tudományos eredményessége hasonlóan alakul, figyelembe véve a társadalmi és családi háttér nemi különbségeit is. Ennek ellenére további eredményeink szerint a férfiak nagyobb mértékben elégedettek foglalkozásukkal, valamint karrierjük – ellentétben a női kollégákéval – nem lassul, és vezető pozíciót is nagyobb eséllyel érnek el.

scientific degree, gender differences, horizontal and vertikal segregation