Jászberény - Lehel kürtje (Bizánci munka a VIII. századból)

Képeslap

kép
minősített tartalom

Színes fekvő képeslap. A Jász Múzeum múzeum 1847 óta őrzi mint nemzeti kincset. 1974-ben megnyitott állandó kiállításának központi része. A kürtöt elefántcsontból faragták, hossza 43 cm, szájának hosszabb átmérője 10,5 cm, a rövidebb 9 cm, alul 2 cm. A kürt szája alatt és alsó harmadában a faragó mester két széles pántot hagyott ki, valamint simán hagyta még a kürt végét is. A kürt többi része gazdagon faragva. A széles pántok helyén jelenleg ezüstpántok vannak. A kutatások arra engednek következtetni, hogy a kürt 9-10. századi bizánci munka. 955-hen Augsburgnál I. Henrik fia, Nagy Ottó mért vereséget a magyarokra, ráadásul Bulcsú és Lél (másképpen Lehel) fogságba estek és kivégezték őket. Ehhez a csatavesztéshez kapcsolódik az egyik leghíresebb mondánk is. A város melletti Lech-mezőn vívott véres csatában a németek a magyarokat megszorították, egy részüket kegyetlenül legyilkolták, másokat pedig fogságba vetettek. Itt esett fogságba a kalandozó magyarok két vezére, Lehel és Bulcsu is, akiket mindjárt a császár elé vittek. A császár azt mondta nekik: „Válasszatok magatoknak olyan halált, amilyent akartok.” Lehel erre így felelt: „Hozzátok ide kürtömet, előbb megfúvom, aztán válaszolok.” Odavitték a kürtjét, ő pedig mielőtt belefújt volna, közelebb lépett a császárhoz, és a kürttel olyan erősen homlokon vágta, hogy az azonnal meghalt. Lehel ekkor így szólt: „Előttem jársz és szolgám leszel a másvilágon!” A régi magyaroknak ugyanis az volt a hite, hogy akiket az életük folyamán megölnek, azok a másvilágon nekik szolgálni tartoznak. Lehel vezér mondája csak fokozatosan alakult ki. Legkorábbi teljes megfogalmazásában pedig 1358-ban, a Bécsi Képes Krónikában szerepel. A tudományos kutatások adatai szerint Lehel vezér méltóságjelvénye a kürt volt. A kürt Jászberénybe kerülésének idejéről, körülményeiről biztos adatok nem állnak rendelkezésünkre. Eddig ismert legkorábbi ábrázolása, amelyet a jászberényi Református Egyházközösség egykori pecsétje őrzött meg, 1642-ből való. A török hódoltság után a kürt képe rákerült Jászberény város, a Jász-kun Kerület, valamint a jászsági községek címereire és pecsétjeire. Hatalmi jelvényként ünnepi alkalmakkor övén viselte a kürtöt a jászok kapitánya, de használták ivókürtként is, és jeles események alkalmával megszólaltatták. A kürtöt a XVIII. század elején még általában Jász-kürt néven emlegetik, majd egyre gyakrabban bukkan fel a Lehel-kürtje elnevezés.

Postcards, Horn of Lehel, Myth of Horn of Lehel

Cím(ek), nyelv
nyelv magyar
nyelv angol
nyelv német
nyelv orosz
Tárgy, tartalom, célközönség
tárgy képeslap
tárgy levelező-lap
tárgy Lehel kürtje
tárgy kürt
tárgy Jász-kürt
tárgy postatiszta
célközönség általános
Személyek, testületek
kiadó Képzőművészeti Kiadó
közreműködő Offset és Játékkártya Nyomda, Budapest, Bakonyi Béla
Tér- és időbeli vonatkozás
kiadás/létrehozás helye Budapest
térbeli vonatkozás Jászberény
Jellemzők
hordozó papír
méret 14,8 x 10,5 cm
kép színe színes
formátum jpeg
Jogi információk
jogtulajdonos Verseghy Ferenc Könyvtár és Közművelődési Intézmény
hozzáférési jogok Ingyenes hozzáférés
Forrás, azonosítók
azonosító 50100417626a
azonosító 50100417626b
leltári szám/regisztrációs szám 50100417626