Ill., színes fekvő képeslap. A kunok is a mongolok elől menekülve érkeztek kelet felől, és kértek bebocsátást a Magyar Királyság területére. IV. Béla a mongol támadás veszélye miatt szívesen fogadta Kötöny kánt és népét, a kunokat. A krónika szerint 1239 húsvétján a Radnai hágón át mintegy 40 ezer kun család érkezett Magyarországra. A kunokat az ország belsejében helyezték el a mai Jászság, Kiskunság és a Nagykunság területén. A vándorló kun népnek nem sikerült beilleszkedniük a magyarok közé. A mongol támadás megindulásakor 1241 tavaszára pattanásig feszült már a helyzet. Kötöny kánt és családját Pesten legyilkolták. Uralkodójuk halála után a kunok is kivonultak az ország területéről. A tatárjárást követően töredéke maradt meg a magyar lakosságnak, ezért IV. Béla királynak köszönhetően ismét megjelentek a kunok az 1240-es évek közepén. A kunok a 15. század végére keresztény földművelők lettek. Karcag városa a 19. század végére az ország negyedik legnagyobb határú városa lett. Ma is a Nagykunság központja. Az emlékmű IV. Béla és Kötöny kán találkozását örökíti meg. Köztük egy magas fekete, karcsú gránitoszlopon láthatjuk a Nagykunság címerállatát, a kétfarkú oroszlánt, mely 120x50x70 cm. IV. Béla lovas bronzalakja 280x300x110 cm, Kötöny kán lovas alakja 300x300x120 cm. A lovasok egy több méter magas földhalmon állnak, andezit sziklatömbök fölött. Deák László és Győrfi Sándor alkotását 2001-ben avatták fel. Postai futás nélkül.;

Postcards, Statue, Monuments