Kisújszállás – Városi Önkéntes Tűzoltó Egyesület 100 éves

kép

Ill., fekete-fehér fekvő képeslap. A képet körben fehér szegély övezi. Az Önkéntes Tűzoltó Testület már 1892-ben megalakult, de kezdeti tevékenységéről semmit nem tudni. 3 évvel később már az újraszervezésről kezdtek tanakodni, újabb 2 év múlva pedig ténylegesen meg is történt. Az Önkéntes Tűzoltó Testület első parancsnoka Rásky Mihály iskolai tanító volt, őt követte 1928-ban dr. Porteleky László ügyvéd, aki szélesebb társadalmi körben elismertté tette a tűzoltóságot. A vásártéri gyakorlatokra való kivonulásokat főleg a gyerekek, de a városszéli és környéki lakosok is érdeklődéssel nézték. Még nagyobb volt az érdeklődés, kitágult a közönség köre, amikor a tűzoltóság majálisokat rendezett a városi Nagyerdőben. Ezek valóságos népünnepélyek voltak, ahol a város vezetősége éppúgy megjelent, mint az ifjúság, és a bemutatókat lelkes tapssal jutalmazták. A majális záró aktusa a táncmulatság volt, amelyet valamelyik olvasókörben rendeztek meg. A báli bevétel a Testület banki betétét gyarapította. Ma már csak a legöregebb személyek emlékezetében él a toronyőri szolgálat szerepe, pedig nagy jelentősége volt egykor. A tűzoltói szolgálat egyik nagyon jelentős, talán legfontosabb része az, amit az ügyeletes tűzoltó fent a templomtorony szobájában teljesített. A toronyszobában éjjel-nappal ott tartózkodott az egyik hivatásos toronyőr, aki mint ügyeletes tűzoltó volt itt szolgálatban. Feladata az volt, hogy minden negyed órában körbejárta a kerengőt a négy égtáj irányában és belefújt az éles hangú sípjába. Ezzel jelezte azt, hogy ébren van, vigyáz, nincs tűz-, vagy árvízveszély. Ha tüzet észlelet, akkor a harangozó félreverte a harangot. Az őrszolgálaton lévő tűzőr ismerte a város tizedenkénti beosztását, így ütésekkel kiverte azt, hogy melyik részre kell vonulni. A tűzoltó laktanyában ügyeletet tartó tűzoltó kapcsolatban volt a toronyban szolgálatot teljesítő személlyel, és a jelzés után azonnal hozzálátott a teendőihez. A második világháború befejezése után új korszak kezdődött a tűzoltóság életében is. Amikor már a kormány megalakult, 1948-ban a Tűzoltó Testületet államosították. Az állami tűzoltóság 25 főből állt, de 1956 februárjától, mint Tűzrendészeti Kirendeltség működött tovább, feladata a megelőzés és a mentő tűzvédelem volt. Ahány gazdasági egység volt a városban, annyi tűzoltó egység alakult. Egymástól független csoportok alakultak a mezőgazdasági szövetkezetekben, vállalatokban, üzemekben. A vállalati, üzemi, szövetkezeti tagokból szervezték meg az önkéntes tűzoltó csoportokat. A megyei parancsokságtól kapták ezek az egységek a felszerelést, mellyel aztán az üzemi egységek időnként gyakorlatot is tartottak. A városi tűzoltóparancsnoknak, Darvas Istvánnak volt a feladata, hogy ellenőrizze az egységek működését, részt vegyen az elméleti és gyakorlati kiképzésben, segítse, irányítsa a munkát. A Kirendeltség vezetője 1972-1974-ig Herczeg Ferenc lett, s mint tűzoltóparancsnok teljesített szolgálatot nyugdíjazásáig. Az 1974-es év változást hozott a tűzoltóság elnevezésében is: Önkéntes Tűzoltó Egyesület. Hadnagy József találta meg a lehetőséget ahhoz, hogy rendeződjenek az Egyesület anyagi ügyei. A szépen összegyűlt pénz főleg a kocsik vásárlását szolgálta, mivel ebben az időszakban az jelentette az állandó problémát, hogy a nagyobb mennyiségű vizet nem lehetett gyorsan a tűz helyszínére szállítani. A gondot végül egy TÜ-2-es gépjármű vásárlása oldotta meg 1980-ban. Az Országos Tűzoltó Parancsnokság 1985-ben pályázatot írt ki egy IFA típusú speciális gépjármű vásárlására, így aztán az Egyesület 1986 szeptemberében megkapta az első új tűzoltóautóját, teljes felszereléssel. Később a kenderesi Önkéntes Tűzoltó Egyesület egyesült a kisújszállásival, így az ottani UAZ jármű is Kisújszálláson állt szolgálatba, és a Magyar Tűzoltó Szövetségtől kapott feszítő-vágó berendezéssel felszerelve nagy segítséget jelentett a balesetek felszámolásában. Az 1990 őszén újjáalakult városi képviselőtestület felismerve a tűzvédelem fontosságát, folyamatos, 24 órás ügyelet felállításával elérték azt a biztonságot, hogy a bármikor érkező jelzésre azonnal tudtak reagálni. Még 1990-ben érkezett Németországból egy Mercedes gépjárműfecskendő is. 1994 évben a tűzoltóság az önkormányzat és a helyi cégek, vállalkozók támogatásával vásárolt egy Toyota Hi-ace típusú kistehergépjárművet, mely saját erőből műszaki mentő szerré lett átalakítva. A gépjármű 1999-ig műszaki mentőként állt szolgálatban. Víztartállyal és magasnyomású oltóberendezéssel felszerelve rohamszerként vonult. 1998-ban Németországból ajándékként érkezett egy Mercedes 602 KA típusú mentőautó. A gépjármű 1999-ben lett átalakítva műszaki mentő szerré. A Toyota ekkor kapta meg a tűzoltó felszerelést. A tűzoltó egyesület a helyi és környező települések önkormányzataival 1997-ben Tűzoltó Köztestületet hozott létre, ezzel is erősítve a környék tűzvédelmét. A köztestület elnöke mindig Kisújszállás város polgármestere, alelnöke a megalakítás óta Fegyvernek polgármestere. 2012 év elején az önkormányzati tűzoltóságokat államosították és önkormányzati tűzoltóság elnevezéssel beleintegrálták az új katasztrófavédelmi rendszerbe. 2012. április elsejétől új néven, Kisújszállási Önkormányzati Tűzoltó-parancsnokság folytatódik tovább a harc a katasztrófák és balesetek elhárításában.; Postai futás nélkül.; Gyártási szám: SZK 1760-92

Postcards, Fire department, Fire engine

Cím(ek), nyelv
nyelv magyar
Tárgy, tartalom, célközönség
tárgy Képeslapok, Tűzoltóságok, Tűzoltóautók
célközönség általános
Személyek, testületek
kiadó k.n.
Tér- és időbeli vonatkozás
kiadás/létrehozás helye h.n.
térbeli vonatkozás Kisújszállás
időbeli vonatkozás é.n.
Jellemzők
hordozó papír
méret 15,1 x 10,6 cm
kép színe fekete-fehér
formátum jpeg
Jogi információk
jogtulajdonos Ismeretlen
hozzáférési jogok Ingyenes hozzáférés
Forrás, azonosítók
azonosító 50100419060a
azonosító 50100419060b
leltári szám/regisztrációs szám 50100419060