Ill., fekete-fehér fekvő képeslap. A képeslapon 3 kép látható, melyeket fehér csík választ el egymástól. Bal oldali felső kép: Városháza, valamint a városháza melletti téren felállított 1. világháborús emlékmű. Városháza: A 2015-ben műemlékké nyilvánított neobarokk stílusú városháza épületét Módl Lajos budapesti építészmérnök tervezte, a kivitelezők Reiman Herman és Gross Benő voltak. Az építkezés 1899. június 25-től 1900. augusztus 15-ig tartott, az első közgyűlésnek pedig 1900. szeptember 4-én adott otthont az épület. A 2. világháborúban bombatalálatot kapott épület tetőszerkezetének középső része teljesen leégett és a két középső torony is megsemmisült, amit a helyreállítás során már nem építettek újjá.; 1. világháborús emlékmű: Egy 1923-ban létesített pénzalapból 1940 tavaszán állították fel Tápai Antal szobrászművész "Vész idők véres kardot hordozó lovasa" című szobrát. A bronz lovas szobor a városháza melletti parkban kapott helyett. A talapzat közepén fülkeszerű kiképzésben kapott helyett az a három márványtábla, amelyen a kisújszállási hősi halottak neve olvasható. A névsort Papi Lajos helyi szobrászművész készítette. A fülkét kétszárnyú kovácsoltvas kapu zárja, rajta felirat, amelyen Tóth Kálmán "Árpád sírja" című versének utolsó versszaka olvasható: "Föltámadnak haddal, vésszel, buzogánnyal, kelevézzel, kifeni mind nehéz kardját s a hont újra elfoglalják". Az emlékmű eredetileg Szeged városának készült volna, de a városvezetés nem hagyta jóvá, hogy a mai jogi kar előtti parkban felállításra kerüljön.; Bal oldali alsó kép: Református templom: A ma is meglévő, Rábl Károly barokkos tervei alapján épített és 1788 őszén átadott templom negyedik a sorban a kisújszállási református egyházközösség életében. Az első írás, mely Kisújszálláson református templomot említ az 1571-es török adónyilvántartó könyv. Ezt követi a második templom 1718-ból, melyet fából, sárból és nádból építettek, de tornya nem volt. A különálló kőtornyot csak 1741-ben építették a templom mellé. Eredetileg vályogtorony építésére kaptak engedélyt Mária Teréziától, de mire az engedély megérkezett, addigra már a kőtorony építésére leszerződtették az építészt. A „félreértést” azzal magyarázták, hogy ez „tűz-őri” toronyként építtetett. A következő templom 1754-55 között épült, ennek az alapja már tégla, de a falai még mindig vályogból készültek. Ezt követi a sorban a ma is álló templom, melynek alapkövét 1785. szeptember 12-én Pásztohai János és Váradi Sámuel tették le, kik lelkipásztorai voltak a gyülekezetnek. Az építkezés egészen 1788 őszéig tartott, így november 2-án megtarthatták az első istentiszteletet. A díszes, barokkos templomtorony 1809-re készült el, amely csak 1888-ig ékesíthette a templomot, ekkor ugyanis egy villám csapott a toronyba, így nemcsak a torony, a templomtető, de még a parókia is leégett. A parókiát még abban az évben helyrehozták és még két portikust is építettek a templomhoz. A tornyot csak a következő évben állították helyre. A torony megsínylette a 2. világháborút is. Belövés érte és ráomlott a templomtetőre, amely szintén leégett. A helyreállítás szakaszosan történt, de csak az 1980-as években fejeződött be.; Jobb oldali álló kép: Móricz Zsigmond szobor: Somogyi Árpád 2 m magas bronz szobrát az 1957-es Nagykun Napok alkalmával állítottal fel a városháza előtt, mely a Művelődésügyi Minisztérium ajándéka a városnak.; 4 példány postai futás nélkül.; Gyártási szám: XVI. 13-641

Postcards, Town hall, Statue, Church, Monuments, Square, Street view,