Vallástani iskolakönyvek sorozat
1. szám

Részlet a Bevezetésből:
"Izráel népének vallásos és erkölcsi tanításai jobbára héber nyelvű művekben vannak megírva; e műveknek összessége képezi a héber vallásos irodalmat.
Ebből az irodalomból tanulhatjuk meg minden időben, hogy melyek vallásunk igazságai, mi az Isten akarata, milyen életet kell az istenfélő zsidó embernek élnie, s hogy mely eszmékért küzdöttek őseink hosszú századokon át.
A héber vallásos irodalom alkotásai között mindenek fölött áll a biblia vagy szentírás. »Biblia« görög szó, s ezt jelenti: »a könyvek«. Érteni kell rajta vallásos és erkölcsi tartalmú könyveknek gyűjteményét, mely a zsidó nép között keletkezett s melynek legkésőbbi részeit a második templom korában írták.
E gyűjtemény a második templom pusztulásakor már le volt zárva; Josephus Flavius zsidó történetíró, aki ebben az időben élt, a mi gyűjteményeinkről már, mint a szenteknek elismert könyvek gyűjteményéről szól. A gyűjteményből bölcseink távol tartottak minden későbbi munkát és olyanokat, melyek nem a »szentség szellemében mondattak«, a tiszta zsidó vallásos tanoknak nem feleltek meg. E későbbi munkákat a használattól elvonták, és azért »elrejtett«, görögül: "apokryph" könyveknek nevezték.
A bibliai könyveket héberül [...]-nek, »a szentség írásai«-nak nevezik, mert ezek Izráelnek, a szent községnek, gyülekezetnek iratai.
[...]
A tóra, mint az Isten tanítása, a héber vallásos irodalomnak legfontosabb része. Kétféle tórát különböztetünk meg: írott és szóbeli tórát. Az írott tórán Mózes öt könyvét értjük, a szóbelin pedig mindazt, a mit írástudóink és bölcseink tanítottak s a mivel az írott tóra parancsolatait magyarázták. A zsidó nép írástudóinak és bölcseinek tanításai a misna nevű vallástörvényi gyűjteményben, az ehhez fűződő jeruzsálemi, vagy palesztinai és babilóniai talmudban, valamint a szentírás magyarázatával foglalkozó egyéb munkákban, az úgynevezett midrásokban foglaltatnak. Az írástudók és bölcsek ama vallásos nézeteit, melyeket e midrásmunkák tartalmaznak, eredetileg javarészökben az isteni tisztelet alkalmával adták elő.
[...]
A régibb próféták könyvei: Jósua, a Bírák könyve, Sámuel könyve, a Királyok könyvei. A későbbi próféták könyvei: Ézsajás, Jeremiás, Ezékiel, s a 12 kis próféta könyve. Az utóbbiak azért neveztetnek kis prófétáknak, mert beszédeik közül csak igen kevés maradt ránk. A kis próféták: Hóséa, Jóél, Ámósz, Óbadjá, Jóná, Michá, Nachum, Habakuk, Czefanjá, Chaggai, Zecharjá és Maleáchi.
Az egyéb szent iratok csoportját képező könyvek : Zsoltárok, Példabeszédek, Jób könyve, Énekek éneke, Ruth, Siralmak, Kóheleth, Eszter Dániel, Ezra, Nehemiás és a Krónikák könyvei.

Bible Excerpts by Márton Schreiner. Modern Jewish Scholarship in Hungary.