Szigligeti Színház

Szolnok 1994

kép
minősített tartalom

Szolnokon 1875-től tartottak színházi előadásokat. A főtér sarkán álló Fehérló fogadó színjében léptek fel először vándorszínészek. Egy évvel később az egykori Vigadó utcában egy faépítmény szolgálta a színielőadásokat. 1892-ben egy helyi vendéglőtulajdonos már kőből emelt egy nagy tömegeket befogadó épületet. Azonban ezt az épületet a csendőrség laktanyaként sajátította ki. Később a megépült Nemzeti Szálloda táncterme szolgált a színházi előadások megtartására. A századfordulón színpártoló egyesület alakult és gyűjtésbe fogadtak egy önálló színház megépítésére. Szolnok város adta a telket és 20 ezer koronát az építkezés megindításához. A többit gyűjtésből és kölcsönökből fedezték. Az színházépület összköltsége kb. 170 ezer korona volt. Az állam 100 ezer koronát vállat át, 15 évi részletekben, azzal a kikötéssel, hogy a színházat ingyen, minden bérfizetés nélkül kell átengedni az itt működő színészetnek. 1911 áprilisában tették le az épület alapkövét. Egy esztendő múltán, 1912. április 20-án avatták fel a Városi Színház épületét a mai Táncsics Mihály úton. A kőszínház épületének tervezői Spiegel Frigyes (1866-1933) és Englerth Károly fővárosi építészek voltak. A kivitelezést Bede Antal szolnoki vállalkozó vezette. A villamos világítást a Láng és Patak helyi cég szerelte. Az ünnepélyes megnyitóra Szép Ernő (1884-1953) költő olvasta fel ünnepi prológusát, amelyet erre az alkalomra szerzett. A szecessziós épület külső díszítése a szerény anyagi körülmények miatt szerényebb volt, de egységes stílust mutatott. Az épület előcsarnoka tágas. 800 látogatót befogadó nézőtér. A páholyokban 25, a zsöllye és földszint 305, az erkély pedig 272 ülőhelyez alakítottak ki, a többi látogató pedig a tágas karzat és a földszint állóhelyeiről nézhették az előadásokat. Az 1. világháborút követő román ostrom és megszállás erősen megrongálta a Tisza-híd közelében álló színházépületet is 1919 nyarán. 1925 őszén a város átvette a színház épületét a Színpártoló Egyesülettől. A képviselőtestület átérezte a színház fejlesztésének fontosságát. Sebestyén Artúr fővárosi műépítészt bízták meg az átépítései tervek elkészítésével. 1926-ban renoválták az épületet. Ekkor változtattak először a színház homlokzatának arculatán. A külső ornamentális díszeket eltávolították. A főhomlokzaton az épületet megtoldották. Ráépítéssel bővítették. Ekkor épülhetett a színpad felőli két lépcsőház, az öltözők emeleti része és a földszinti dohányzók szárnya is. A felújításnak köszönhetően fűtést is kapott a teátrum. A szomszédos gyógyfürdő termálvizének átvezetésével oldották meg a korábban hiányzó komfortot. A felújítás után 1927 áprilisában Sebestyén Mihály társulata kezdte meg az évadot a teátrumban. A 2. világháború okozta újabb súlyos sérülések újbóli rekonstrukciót tett szükségessé. 1949-től lett állandó társulata a színháznak. 1962-ben a Szolnok Megyei Tanács támogatásával valósult meg az épület korszerűsítése. 1963-ban a színházat átépítették. A homlokzat jelentős változáson ment át. A főbejárat bővítésre került. A földszinten elhelyezkedő oszlopokra kiváltva konzolosan előrenyúlt. A szélfogós bejárat fölött kapott helyet a dohányzó és a büfé. A következő szinten pedig próbatermet és színészpihenőt alakítottak ki. A lépcsőkarok belső téri megközelítése és egyéb mellékhelyiségek korszerűsítése is ekkor valósult meg. Két évtizeddel később mégis életveszélyesnek minősült az épület. 1990-ben kezdődött meg a színház újbóli rekonstrukciója, Siklós Mária építész és Schinagl Gábor belsőépítész tervei alapján. 1991. áprilisában találkozott először a közönség az épület mai arculatával. Kósa Károly felvétele

Cím(ek), nyelv
nyelv magyar
Tárgy, tartalom, célközönség
tárgy Épületek, Szigligeti Színház, Színházépületek
célközönség általános
Személyek, testületek
létrehozó/szerző Kósa Károly
Tér- és időbeli vonatkozás
kiadás/létrehozás helye Szolnok
térbeli vonatkozás Szolnok
időbeli vonatkozás 1994
Jellemzők
hordozó fotópapír
méret 9x13 cm
kép színe színes
formátum jpeg
Jogi információk
jogtulajdonos Verseghy Ferenc Könyvtár
hozzáférési jogok Ingyenes hozzáférés
Forrás, azonosítók
azonosító Kósa Károly