A magyar czímer és a királyi czím története 1804-től kezdve
Székfoglaló Értekezések a történeti tudományok köréből
szöveg
minősített tartalom
Cím(ek), nyelv | |
---|---|
nyelv | magyar |
Tárgy, tartalom, célközönség | |
tárgy | jogtörténet |
tárgy | alkotmánytörténet |
tárgy | heraldika |
tárgy | címertörténet |
tárgy | pecséttan |
tárgy | 19. század |
tárgy | akadémiai székfoglalók |
tartalomjegyzék | I. Az ausztriai császári czím felvétele az osztrák örökös tartományokban és nálunk (az 1804. aug. 11. patens és az aug. 17. kir. leirat). Az 1804-ben használt királyi pecsétek, illetőleg czímerek teljes tartalomjegyzék1. A magyar király czímének megállapítása. Dualismus a czímben. Az apostoli czím és a hűbéres országok igényczímei 2. A régi királyi pecsétek, illetőleg czímerek használata 1804-ben. Csak a körirat (legenda) változott meg A nagy és a kis titkos, a kettős és a bírói (Sigillum secretum majus et minus; sig. duplex; sig. judiciale) II. Az osztrák kétfejű sas keletkezése és az 1804-es czímerrendezés 1. Az osztrák kétfejű sas, mint az osztrák császárság, a pólyás mező, mint a császári ház czímere 2. Az új császári czímerek 3. A magyar kanczellária állásfoglalása az egységes pecsét (czímer) kérdésében 4. A magyar álláspont méltatása a czímer kérdésében. A külön királyi czímerek, illetőleg pecsétek és a kétfejű sas. Magyarország czímere a középen (a szívpajzsban). A nagy és kis királyi pecsétek tervezetei III. A német-római császárságról való lemondás és az 1806-os czímerrendezés 1. A lemondás magyar kihirdetésének kérdése. A magyar czím és czímhasználat fenntartásának kérdése. Az osztr. kétfejű sas 1806-ban még hiányzik a magyar czímereken 2. Az új császári czímerek. A genealógiai (nemzetségi) czímer keletkezése. A magyar igényczímerek felvétele a császári czímerbe 3. A magyar királyi nagy czímer új tervezete. A genealógiai czímer mellőzése. A német-római császári czímről való lemondás magyar kihirdetése megtörténik. A külön magyar királyi czímet fenntartják. A régi (1804) előtti német sasos pecsétek egyelőre nálunk megmaradnak 4. Az új királyi nagy és kis pecsét megállapítása. Az uralkodóház tagjainak czíme. (A császári és a császári királyi czím) IV. Az 1809.-Í bécsi béke és az 1813-as császári középczím. Az 1815.-Í bécsi kongresszus és a császári közép- és kis czimek és czímerek megállapítása 1. Az örökös (haereditarius) jelző elhagyása. Az új kelet (datum). A csendes »intimatio« vagy királyi leirat 2. Az 1813-as új középczím megállapítása és ennek használata a nagy helyett 3. A király döntése Metternich mellett. A kanczellária ellentállása. Legalább a nagy pecsét alakját akarja fenntartani. A kanczellária sikere : használja az 1806-os, illetőleg 1807-es czímeket és czímereket tovább 4. Az 1815-ös császári közép- és kis czím és czímer megállapítása. A m. kanczellária ellentállása. Metternich beleegyezik a nagy királyi pecsét alakjának fentartásába. Ennek tervezete. A király a régi meghagyása mellett dönt: az 1807-es királyi czímerek maradnak meg V.Az 1836-os czímerrendezés 1. A császári czímerek. A pólyás mező, mint az Ausztriai Ház czímere 2. Az új királyi czimek s czímerek (nagy és kis pecsét) megállapítása. A m. kanczellár pecséttervezeteit Metternich elfogadja. Az új bírói pecsét. A m. kamara 1807-es pecsétjét használja 1848-ig 3. Az 1848-as törvényhozás magyar pecsétje. Az absolut korszak, az 1860 és 1866 közti idők pecsétjei 4. Az 1866-os változások: az új császári középczímer (Lombard Velencze kihagyása) 5. Az 1867-es és 1868-as törvények pecsétjei. Az 1869-es és 1874-es magyar czímerek |
célközönség | kutatók, szakemberek |
Személyek, testületek | |
létrehozó/szerző | Illés József |
kiadó | MTA |
Tér- és időbeli vonatkozás | |
kiadás/létrehozás helye | Budapest |
térbeli vonatkozás | Magyarország |
térbeli vonatkozás | Osztrák-Magyar Monarchia |
térbeli vonatkozás | Magyar Királyság |
az eredeti tárgy földrajzi fekvése | Budapest |
dátum | 1916-01-01 |
időbeli vonatkozás | 19. század |
Jellemzők | |
hordozó | papír |
méret | 367-464 p. |
méret | 4 t. |
méret | 24 cm |
formátum | |
Jogi információk | |
jogtulajdonos | Országgyűlési Könyvtár |
hozzáférési jogok | Ingyenes hozzáférés |
Forrás, azonosítók | |
forrás | Országgyűlési Könyvtár |