PESTI NAPLÓ fekete nyomatú reklám számolócédulája, a lap tőzsdejelentéseinek ajánlásával, a hátoldalon "Az EST" felirattal. A Pesti Napló magyarországi politikai napilap volt, mely 1850. márciusa és 1939. októbere között jelent meg, első ízben 1850. március 9-én. Alapítását az 1848–49-es forradalom és szabadságharc utáni évtizedek legfontosabb sajtótörténeti eseményeként tarthatjuk számon. Hasábjain jelent meg 1865. április 16-án Deák Ferenc híres Húsvéti cikke. Az évtizedek alatt számos tulajdonosváltást követöen a tulajdonjogot 1920-ban Miklós Andor szerezte meg, és mint Az Est Lapok reggelente megjelenő napilapja élt tovább. (Az Est délben, a lapkonszern harmadik tagja, a Magyarország este jelent meg). 1933 decemberében Miklós Andor meghalt, végrendeletében színésznő-feleségére hagyta a vállalatot és vagyonát. Gombaszögi Frida ekkor visszavonult a színpadtól és átvette a cég irányítását, 1934. november 18-án iktatták be a három Az Est-lap rt. elnöki székébe. 1939-ben az állam az Athenaeum Rt.-t és az Est-lapokat is elvette tőle, és a nagy múltú Pesti Napló megjelentetését ugyanebben az évben beszüntették. (adtplus.arcanum.hu/hu/collection/PestiNaplo/) Az Est az 1910-es évektől a magyar sajtóélet egyik legnagyobb Budapesten létrehozott vállalkozása volt. Tulajdonosa és főszerkesztője, Miklós Andor előzőleg a Pesti Napló közgazdasági rovatvezetőjeként működött, de 1910-ben a laptulajdonos, Surányi József elbocsátotta. Ekkor saját újságot indított, megteremtve ezzel a következő 20–25 év legsikeresebb napilapját. Elhunyta (1933) után felesége Gombaszögi Frida visszavonult a színpadtól és átvette Az Est Lapok cég irányítását. Az Est ezen a címen 1939. november 17-én jelent meg utoljára. (adtplus.arcanum.hu/hu/collection/AzEst/) A számolócédulák virágkorukat a két világháború között élték. Leginkább szatócsboltok, vegyeskereskedések, fűszer- és csemegeüzletek, éttermek, kávéházak használták őket a 19. század végétől kezdve. Tömbökben kapták őket a nagykereskedőktől és a gyáraktól.