Szenti Tibor iéletútinterjúja Bibó Lajos íróval. Bibó Lajos (H. 1890. december 20. – H. 1972. október 27.) A hódmezővásárhelyi református főgimnáziumban érettségizett. 1911-től a Szegedi Napló munkatársa, s még ugyanebben az évben került a Szegedi Híradóhoz. Az Irodalmi Tetőnek becézett kiskocsmában hozta össze a sors Juhász Gyulával, barátságuk is innen kezdődött. Az első világháború hat szörnyű esztendőt jelentett a fiatal újságírónak. 1918-ban a polgári demokratikus forradalom első szegedi orgánumát, a Tűz-et szerkesztette. A Tűz első irodalmi délutánján Juhász Gyula is szerepelt. Ezután lett a Szeged és Vidéke felelős szerkesztője. 1919-ben a Virradat szerkesztője, 1920 és 1931 között Budapesten a Nemzeti Újság, majd 1933 és 1944 között a Budapesti Hírlap és az Esti Újság főmunkatársa. A pusztai szegények írójaként indult, élményanyaga közel állt a föld népéhez. Sikeres regény- és drámaíró, akit Móricz Zsigmond és Darvas József egyaránt elismert. 1945 után két évtizedig a szocialista irodalompolitika kirekesztette. 1968-ban adták ki válogatott novelláit (Subások), majd 1972-ben az Anyám című regényét, immár negyedszer, átdolgozott, javított kiadásban.