Az 1862-es londoni világkiállítás kör alakú díjérme. 1851-ben nyílt meg Albert szász–coburg–gothai herceg által kezdeményezett első Világkiállítás a londoni Kristálypalotában, melyet Joseph Paxton tervezett. A Világkiállítás célja az volt, hogy bemutassa "mindazt, amit az emberiség teremteni és termelni tud, legyen az nyersanyag, gép, használati cikk, találmány vagy alkotás". Az 1862-es Világkiállításon már 188 kiállító képviselte Magyarországot, akik 87 díjerem és 82 oklevél kitüntetést kaptak. Díjérmet kaptak például a törökbecsei Fehér testvérek búzáért, a budai Werther Frigyes mezőgazdasági termékeiért, a József Hengermalom és a debreceni István gőzmalom lisztjéért, a Molnár-Török cég tokaji boráért, Vidacs István és Gubicz András ekékért, Birnbaum Jakab kenderért, a Goldberger textilgyár, az iglói bányatársaság, Ganz Ábrahám öntödéje a kopásálló vasúti kerékért, a DDG óbudai hajógyára, a pesti Králik Sámuel csillagászati órájáért és a herendi Fischer porcelángyár. Bemutatták a Petzval József féle, még 1840-ben feltalált, a világon első fényerős portréobjektívet is. Előlap: Minerva ülő alakjának termékeiket bemutató iparosok. Hátlapon koszorúban felirat: "1862 / LONDINI // HONORIS / CAUSA". Alul középen a készítő jelzete: "LEONARD C. WYON".

Round prize medal of the World Exhibition of London in 1862. On the recto: tradesmen are introducing their products to Minerva. On the verso: Latin inscription in a wreath "1862 Londini honoris causa".