Képes levelezőlap, fekete-fehér fényképekkel. Hévízgyógyfürdő fényképekkel. Deák Ferenc lak, kápolna, Jókai-ház a csatornafürdővel, fürdőbejárat. Középen hévízi tó és fürdőépület látképe tavirózsákkal. A dátum a leltárkönyv és a keltezés alapján. 1907-ben megnyitott kétemeletes, eternittel fedett, tornyos Deák Ferenc-ház 20 szobával rendelkezett (ma a Gyógyfürdőkórház F épülete, - B/III-as volt neve az 1950-es években). Az északi oldalán álló torony falán az 1907-es évszám olvasható, ami az építés dátuma. A Hévízi-tó vízét levezető csatorna partján álló Jókai-ház 1908-ban épült. A már elbontott épület két és négyágyas szobáiban elsősorban a szegényebb betegei kaphattak olcsóbb szállást. Az 1965-ben elbontott kápolna a kórház közvetlen szomszédságában a park szélén állt. A földesúr, Festetics herceg építtette a 19. században, udvari kápolnának. Később a betegeké lett, de tulajdonjogilag megmaradt a herceg utódjainak nevén még azután is, hogy 1941-ben plébánia alakult itt s a plébániának lett kápolnája. A fürdőkomplexum épületeinek többsége 1904 és 1928 épült. A képeslapon látható fából ácsolt fürdőbejárata már egy 1907-es felvételen is felfedezhető. Ekkor épült a Hévízi-tó oly jellegzetes fürdőbejárata (pénztár két toronnyal). Hévíz az 1911. április 27-i belügyminiszteri rendelettel vált hivatalosan is gyógyfürdővé. Forrás: Hévíz, 2003 (11. évfolyam, 1-4. szám)2003 / 1. , Endre: A Hévízi Állami Gyógyfürdőkórház születése (1952-1956), Hévíz, 1999 (7. évfolyam, 1-5. szám)1999 / 3. szám, Kardos Laura: Hévíz építészeti emlékei (tanulmány), Hévíz, 1995 (3. évfolyam, 1-4. szám)1995 / 3. szám, Szántó Imre: Hévíz és a Reischliek (1905-1940) (tanulmány), Új Ember, 1969 (25. évfolyam, 1-26. szám, 1200-1225. szám)1969-06-15 / 24. szám