Képes levelezőlap, fekete-fehér fotó. Herkulesfürdő, postatiszta, rajta: a Réthy-féle pemetefű cukorka reklámszövege. Fürdőtelepülés részlete, boltíves híddal, pavilonnal, sétánnyal, jobbra hegység részletével (Erdély). Adatok a leltárkönyv alapján. Balra a Nándor-udvar, a későbbi Ferenc-szálló, középen a Herkules tér, jobboldalt a Cserna-patak felett átívelő kőhídon is átnyúló a Sarolta-fürdő épülete látszik. A terveket Theophil Edvard Hansen dán építész készítette el 1865-ben. Úgy tette szimmetrikussá az ekkor már Sarolta-fürdőre átkeresztelt intézményt, hogy felépíttette a híd túloldalán az épület ikerpárját, a köztük feszülő hídon pedig egy díszes, kovácsoltvas merevítésű fedett átjárót alakíttatott ki, hogy az itt átmelegedett fürdőzők meg ne fázzanak gyaloglásuk közben a hűvös, völgybe alábukó szelektől. A Sarolta-fürdő sarkán álló nyolcszögű torony tetején egy kilátóterasz is átadásra került, amelyeket csipkésen faragott kupolával fedett le. Az átjáró két végén álló, oldalt nyitott, oszlopos, kupolás pavilonok egyikére, - a Herkules térre nyílóra -, pedig Diana istennő szobra került felállításra (más feltevés szerint Omphale). A terület földrajzilag, valójában a Hegyi Bánátban fekszik. A Bánság illetve a Bántéként nevezett romániai rész nagyobb fele, a Temesköz az Alföldhöz tartozó sík vidék, míg a terület délkeleti részét a Bánsági-hegyvidék foglalja el. Az utóbbi részei a Krassó-Szörényi-érchegység, Szemenik-hegység, Almás-hegység, Lokva-hegység és Orsovai-hegység. Forrás: https://falanszter.blog.hu/2020/06/19/sorra_dolnek_ossze_herkulesfurdo_vilaghiru_palotai# (letöltve: 2020.11.23.)