Tasak. Papír, színes nyomat. Török Patika "Szentlélek" gyógyszertár. Adatok a leltárkönyv alapján. A tasak egyik belső oldalán pontokba szedett, általános egészségügyi tanácsok olvashatóak. A tasakban kézzel írt recept is található, 1938. január 3-i dátummal. A Szentlélekhez címzett Király utcai gyógyszertárat az 1850-es évek derekán vásárolta meg Gömöry Károly gyógyszerész özvegyétől a Párizsból visszatérő Török József (ébenfalvi) gyógyszerész. Később aktív közéleti szereplő lett, nemcsak a főváros önkormányzati testületében, de a gyógyszerész érdekképviseleti szervben is vezető funkciót töltött be. így az 1881. évi londoni nemzetközi gyógyszerész kongresszuson — mint hazánk képviselőjét — a kongresszus egyik alelnökévé választották. Az ország leggazdagabb gyógyszerésze 1899-ben hunyt el 75 éves korában. Török József 1824-ben régi jómódú nemesi családban született. A gyógyszerészi pályára a családi hagyományok ellenére, saját elhatározásából lépett. Amikor 1854-ben gazdag tapasztalatokkal hazatért, vagyoni helyzete lehetővé tette számára, hogy vétel útján jusson patikához. Vezetése alatt a gyógyszertár nemcsak a főváros, hanem az ország legismertebb gyógyszertára lett; tulajdonosáról csak mint Török-patikát emlegették. Török József ugyanis — korábbi külföldi összeköttetései felhasználásával — sorra megszerezte az akkor itthon még ritkaságszámba menő külföldi gyógyszerkülönlegességek hazai forgalomba hozatali jogát, így csakhamar gyógyáru nagykereskedői, majd később vegyészeti laboratóriumi feladatokat is ellátott. Török a nagystílű üzletemberre jellemző módon nem sajnálta a pénzt az általa forgalmazott készítmények hirdetésére. Az 1868. évi, Schédy Sándor által szerkesztett zsebnaptárban pl. 62 teljes oldalon olvashatók különböző készítményeinek hirdetései. A közölt árakból kiderül, hogy egyáltalában nem biztosított jelentős haszonkulcsot a viszonteladó gyógyszertárak számára, az engedmény átlagosan 25 százalék. Ezzel szemben — a mai klinikai farmakológia előfutárainak tekinthető módon — készítményeinél hivatkozott a különböző orvosi szaklapokban megjelent, gyógyszereinek a hatására vonatkozó közleményekre és azokból kivonatokat is idézett. Halála után gyógyszertárát özvegye és fia vezette, aki 1914-ben részvénytársasággá alakította át. Az egykori Szent Lélek patika eredeti berendezését (Pollack Mihály tervei alapján 1813-ban Rosznagel Márton asztalosmester készítette, amelynek a gyógyszerészetet, vegyészetet, beteggyógyítást és orvostudományt szimbolizáló domborművei Dunaiszky Lőrinc alkotása) 1964-ben a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum kiállítási terébe építették be eredeti formájában. Forrás: Szinnyei József - Magyar írók élete és munkái, 14. kötet/T/; Kempler Kurt dr.: Egy gyógyszer-kölcsönhatás és politikai következményei - Orvosi Hetilap, 1975. január 12. (116. évfolyam, 2. szám, 95. oldal); Kapronczay Károly dr.: Török József - Orvosi Hetilap, 1974. szeptember 22. (115. évfolyam, 38. szám)