A kosárfonás a paraszti kultúrával kapott erőre. A parasztok a téli, dologtalan időszakban megfonták azokat a terméket, amelyekre a háztartásban vagy a munkájuk során szükségük volt. A hosszú téli estéken az állattenyésztés, a földművelés, a takarmányszállítás számtalan eszközét készítették el fűzfavesszőből. Az efféle tárgyak népszerűségéhez hozzájárult, hogy Magyarországon a fűz igen jó feltételek mellett és meglehetősen gazdagon termett. A munka nem igényelt szakképzettséget, a szakmai fogásokat az emberek egymástól lesték el és örökítették tovább. Napjainkban a kosárfonás önálló szakma. Boros Imre hagyatéka