"Az 1900-ban készült kép ifjabb Gróf Somssich Adolfot (1839, Sternberg – 1919, Kivadár) ábrázolja díszmagyarban. Az 1812-től főnemesi rangot viselő Somssich család szerepe Nagyatád helytörténetében kiemelkedő. Idősebb Gróf Somssich Adolf még életében, 1864-ben fiának, ifjabb Somssich Adolfnak adományozta Nagyatád mellett fekvő kivadári birtokát. Az ő nevéhez fűződik az uradalom gazdaságának kiépítése. Somssich-Szőgyény Béla így ír Gróf Somssich Adolfról Alaprajz című munkájában: „Nagyapám akkor huszonöt éves volt és ifjú házas. Rögtön építkezni kezdett: magtárt, birkaaklot, műhelyeket, s hogy a léleknek is meglegyen a magáé: templomot, paplakot. A mauzóleumra később került sor, s nagyanyámat már oda temette. A háznak, majdani otthonomnak alapjait is akkor rakta le, s aztán még húsz évig toldotta, szépítgette. A századfordulón artézi kutat fúrt: föléje víztornyot, fürdőházat emelt. A forrás bő sugárban ontotta kénes, meleg vizét: a fél pusztáról jártak oda az asszonyok ivóvízért.” Bővebben: Somssich-Szőgyény Béla: Alaprajz. Nagyatádi Múzeumért Alapítványért, 2006."