Csomagolóanyag, palack címke (sör), színes papír nyomat. Világoszöld alapon barna nyomat, vékony keretben "Kőbányai Sörgyár", "BARNA SÖR" felirat olvasható, oldalt dátum jelző számsor látható. Adatok a tárgy felirata alapján. Az 1810-ben született Dreher Antal osztrák nagyiparos, 1862-ben megvásárolta a Kőbányai Serház Társaság sörfőzdéjét. Az üzem bővítéséhez a környező telkek közül is többet megvett, de 1863-ban bekövetkezett halála miatt csak fia tudta megvalósítani terveit. Az 1849-ben született ifjabb Dreher Antal 1870-ben vehette át a négy Dreher-sörfőzde vezetését. Ezek Schwechatban, Kőbányán, Triestben és Michelobban voltak. A kőbányai üzem a 19. század végére Magyarország legnagyobb sörgyárává vált. Ifjabb Dreher Antal Jenő fiára bízta a kőbányai gyár vezetését, amely 1907-ben az anyavállalattól független magyar céggé vált. 1923-ban a főváros három legnagyobb serfőzdéje — a Dreher (magába olvasztva a kanizsai serfőzdét is), a Haggenmacher és a Részvény serfőzde — egyesült, és egy évtizedes közös munka után 1933-ban a Dreher-Haggenmacher-Első Magyar Részvény Serfőzde Rt.-vé alakultak át. 1935-ben, miután a Fővárosi Serfőzde Rt. részvényeit is megvásárolták, megteremtették a későbbi Kőbányai Sörgyár alapjait. 1948-ban a sörgyárak államosításakor a Kőbányai Polgári Serfőzde Rt.-t és a Deutsch-féle Kőbányai Malátagyárat is beolvasztották, és így jött létre a Kőbányai Sörgyár Nemzeti Vállalat (majd Kőbányai Sör- és Malátagyár). 1959-ben megalakult a Magyar Országos Söripari Vállalat, amelynek központja a Kőbányai Sörgyárban volt. A söripar 1971-től tröszti irányítás alá került. A Söripari Vállalatok Trösztje szintén náluk működött, és bár nagyobb szabadságot adott tagjainak, mégis csak megszűnése után, 1982-ben válhattak a cégek önállóvá. F: Dippold Pál: Dreher Antal, a sörkirály birodalma - Magyar Hírlap, 2015-07-03 / 154. szám 12.o.; Egy kis magyar sörtörténelem - Magyar Nemzet, 1996-09-24 / 223. szám melléklete - 100-as klub VIII.o.