A felmérés 5 pontból áll: 1. Fegyveres tevékenykedés: milyen arányban vettek részt tanulók fegyveres akciókban. 2. Tüntetések: mi okozta, hogy olyan nagy számban vett részt az ifjúság a tüntetésekben és miért nem azonosultak a tömeggel. 3. Sztrájkmozgalmak: hol milyen mértékben vettek részt ezekben a mozgalmakban. 4. Disszidálások: hányan, milyen módon disszidáltak, milyen a sorsuk hontalanul, miket írnak a levelekben. 5. Egyéb tevékenykedés: hittanra jelentkezés, magyarkodás, szovjetellenesség, az iskolai fegyelem lazulása, az úttörő mozgalom szétesése. Azt is vizsgálja a felmérés, hogy mire vezethetők vissza az ellenforradalmi ténykedések. Szentmártoni Darnay Kálmán (1864 – 1945); régész, muzeológus, író, királyi tanácsos, kormányfőtanácsos, az Állami Darnay Múzeum alapító igazgatója. Országszerte elismert gyűjteménye révén a nemzet nevelője lett. Egymaga hozta létre és működtette Sümegen a Darnay Múzeumot, melyet 1907-ben az államnak adományozott. Vidéki viszonylatban a leggazdagabb múzeumok közé tartozott. 1937-ben a múzeumot – a Kisfaludy anyag kivételével – a keszthelyi Balatoni Múzeumba szállították át, ahol nagy része a második világégéskor megsemmisült. Ez a dokumentum az Állami Darnay Múzeum hagyatéka.