Kisfaludy Sándor leveleiben szó van Sümeg gazdasági életéről is, mely az ő számára is igen nagy nehézségekkel járt. Évekre bontva nyílik meg a kalendárium 1830 – 1843 időszakban. A kezdeti időben a parasztzendülésektől fél. 1831 novemberében a kolera járvány ment végig, bár előtte is nagy volt a halandóság. Ez a levél János öccséhez szól Sümegen. A juhtenyésztésben is károk keletkeztek. 1835-ben a marhavész ütötte föl a fejét. 1836-ban időjárási viszontagságok nehezítették a mezőgazdaságot. Kölcsönzői: Schreimer Jakab, Iczig Márkus. 1836-ban botrány alakul ki, mert a lisztárusítók hitelre árulták a lisztet, de mivel visszafizetni nem tudták, árverezni kellett. A püspöki uradalom nem volt tekintettel a lakosság tüzelő kérelmére. 1839-ben a birkákat a tüdővész érte el. 1836-ban a sümegi szabad lakosok a csurgói uradalomhoz szerződtek aratómunkásként. Ez az évek óta húzódó gazdasági válság alapjaiban rengeti meg a rendi alkotmányt. Szentmártoni Darnay Kálmán (1864 – 1945); régész, muzeológus, író, királyi tanácsos, kormányfőtanácsos, az Állami Darnay Múzeum alapító igazgatója. Országszerte elismert gyűjteménye révén a nemzet nevelője lett. Egymaga hozta létre és működtette Sümegen a Darnay Múzeumot, melyet 1907-ben az államnak adományozott. Vidéki viszonylatban a leggazdagabb múzeumok közé tartozott. 1937-ben a múzeumot – a Kisfaludy anyag kivételével – a keszthelyi Balatoni Múzeumba szállították át, ahol nagy része a második világégéskor megsemmisült. Ez a dokumentum az Állami Darnay Múzeum hagyatéka.