1811-ben a Contractusban leírják, hogy milyen jogok alkotják a korcsmáztatást. Szent Mihály nap és Szent György nap között szabaddá vált a bor árusítása. Maximum két korcsma lehetett a városban. A bormérés privát háznál történhet. A vásárba nem vihető bor. Vasárnap is megengedett a árusítása a korcsmában. A város a korcsmáztatási jogot árendába kiadta. 1834-ben Ramasetter Lipót bérelte a korcsmákat. Később Scheimer Jakab, majd Eitner Józesf volt a bérlő. Az évek során általában ugyanazon emberek között forgott a bérlési jog. Nézetbeli ellentétek is kezdtek növekedni főként a városbíró és Scheiber Jakab között. 1840-ben Ramasetter Vincéé lett a korcsmáztatás joga. A szabadságharc idején is élt a korcsmáztatási jog. 1861. április 13-án Sümegen megnyílt az első nyilvános étterem, melynek Mayer János volt a bérlője. 1865-ben Ramasetter Vince forgalomba hozza a butélliás borokat. Szentmártoni Darnay Kálmán (1864 – 1945); régész, muzeológus, író, királyi tanácsos, kormányfőtanácsos, az Állami Darnay Múzeum alapító igazgatója. Országszerte elismert gyűjteménye révén a nemzet nevelője lett. Egymaga hozta létre és működtette Sümegen a Darnay Múzeumot, melyet 1907-ben az államnak adományozott. Vidéki viszonylatban a leggazdagabb múzeumok közé tartozott. 1937-ben a múzeumot – a Kisfaludy anyag kivételével – a keszthelyi Balatoni Múzeumba szállították át, ahol nagy része a második világégéskor megsemmisült. Ez a dokumentum az Állami Darnay Múzeum hagyatéka.