Kassa az 1930-as, 1940-es években

A nyugati, középső bejáratnak is alapvető eleme a mély, szoborfülkés bélletű, egyenes szemöldökű, konzolos kapu, melynek timpanonja a konzolos keretelésforma és az egyenes szemöldök közé illeszkedik. A kapuzat 2 oldalán fiálecsoportok, közöttük pártázatos zárófal vízszintes lezárással. E párkányról újabb fiálék függnek szamárhátíves keretelésű vimpergát fogva közre. A nyugati kapu timpanonján Krisztus az Olajfák hegyén és az Atyaisten félalakja, a koronázó rész domborművei a Pietà és a Veronika kendője. Az északi portál 3 felső reliefjén a Keresztrefeszítés faragásmódja, az arctípusok, a kereszt alatt összeroskadó Mária ruhájának redőzete csehországi kőfaragót sejtetnek (prágai Tyn-templom). A nyugati kapu jelenetsorát valószínűleg a Szent Vér-ereklyére utaló passió-ábrázolással tervezték. Az északi kapun kapcsolatot teremtettek a Szent Erzsébet élete és az utolsó ítélet ábrázolása között azáltal, hogy a második eljövetel, a keresztrefeszítés ábrázolását összekapcsolták Erzsébet legendájának az irgalmasság cselekedeteit példázó jelenetsorával.

A Felvidék legszebb gótikus katedrálisa, Rákóczi fejedelem végső nyughelye. A fennmaradt gótikus templomok sorában a kassai dóm, vagy teljes nevén a Szent Erzsébet-székesegyház a felvidéki Kassa városának szimbóluma, ami nemcsak a régió, de a közép-európai egyházi építészet kétségkívül párját ritkító alkotása. A templom legszebb és legértékesebb műkincse a gazdagon díszített gótikus főoltár, legnépszerűbb látnivalója pedig vezérlő fejedelmünk II. Rákóczi Ferenc kriptája.