Ez a közepes méretű lepkefaj szárnyainak csipkézettsége miatt nem téveszthető össze egyetlen gyakori, nálunk is előforduló lepkével. Barna fonáka és furcsa szárnyalakja elszáradt és megbarnult levelekhez hasonlóvá teszik a lepkét, amit aztán a ragadozók nehezebben pillantanak meg. Szárnyfelszínének alapszíne vörösesbarna, amelyen kisebb-nagyobb barna és fekete foltok helyezkednek el. Fonákán találjuk azt a kis világos, C betűre emlékeztető foltot, amelyről a nevét kapta a faj. Magyarországon széltében elterjedt, és sokfelé megtalálható: üde erdei faj, amely napos erdőszegélyekben, erdei utak mentén, virágban gazdag rétek szegélyében gyakorinak számít az egész országban. Tápnövénye a nagy csalán, ezért gyakran kertekben, elhanyagoltabb parkokban, kastélyparkokban is találkozhatunk vele, ahol tápnövényét megtalálja. Sok civilizáció-közeli állománya esik azonban áldozatuk a zöldövezetek „rendbe tételének”, amely során a gyomnak titulált csalánokat elpusztítják. Két nemzedéke repül hazánkban: egy nyári június-júliusban, majd egy őszi szeptembertől a fagyokig, majd hibernációra vonul, és a következő év tavaszán, már márciusban újra szárnyra kel. Védett - természetvédelmi értéke 5 000 Ft -, de még nem veszélyeztetett. Közeli rokona a Mediterráneumban előforduló égei C-betűs lepke (Polygonia egea).