Zalka Máté (1896-1937) Frankl Béla néven látta meg a napvilágot Matolcson. Később vette fel a Zalka Máté álnevet, Mátészalka nevéből alkotta. Író, katona volt, a tábornoki rangig vitte. Harcolt az olasz és az orosz fronton, partizáncsapatot verbuvált. 1920-tól az oroszországi kommunista párt (bolsevik) tagja lett. Miután a polgárháború véget ért, irodalmi tevékenységet folytatott Moszkvában. Első elbeszélése 1924-ben jelent meg, első kötete orosz nyelven látott napvilágot Moszkvában. Műveinek témái főként az első világháborúval és az orosz polgárháborús eseményekkel foglalkoznak. 1936-ban önként jelentkezett a spanyol köztársasági harcosok soraiba. A spanyol polgárháborúban Lukács Pál néven tábornoki rendfokozatban szervezte a nemzetközi brigádokat. 1937 nyarán esett el, amikor autóját tüzérségi tűz érte a Huesca alatti harcokban. A dokumentumot a sümegi Általános Iskola igazgatójának címezték. 11 gépelt oldalt tartalmaz, melyet félbehajtva, két oldalán leragasztva megcímeztek, és levélként feladtak. Céljuk vele az volt, hogy előadás formájában ismertessék az iskolában. A feladó a Veszprém Megyei Tanács Végrehajtóbizottsága volt. A Veszprém Megyei Tanács Végrehajtóbizottsága feladata a közéletben felmerülő problémák felmérése és orvoslása volt, és hozzájuk tartoztak az iskolákkal kapcsolatos intézkedések is. Szentmártoni Darnay Kálmán (1864 – 1945); régész, muzeológus, író, királyi tanácsos, kormányfőtanácsos, az Állami Darnay Múzeum alapító igazgatója. Országszerte elismert gyűjteménye révén a nemzet nevelője lett. Egymaga hozta létre és működtette Sümegen a Darnay Múzeumot, melyet 1907-ben az államnak adományozott. Vidéki viszonylatban a leggazdagabb múzeumok közé tartozott. 1937-ben a múzeumot – a Kisfaludy anyag kivételével – a keszthelyi Balatoni Múzeumba szállították át, ahol nagy része a második világégéskor megsemmisült. Ez a dokumentum az Állami Darnay Múzeum hagyatéka.