A sümegi városi börtön a 18. században épült, árkádos épület. 1945-ig működött börtönként, ma Önkormányzati tulajdonú, lakott épület. Ezt a dokumentumot 1863. január 13-án gépelték. A Bach-korszak folyományaként ekkor még mindig túlzsúfoltak a börtönök, így a sümegi is. Az irat beszámol arról, hogy a lakosság aggódik a zsúfoltság okán várható járványhelyzet kialakulása miatt. Ezért a Városi Tanácshoz fordulnak orvoslatért, mely szerv utasítást ad a Bírónak, hogy forduljon a Császári-királyi Főbírói Hivatalhoz és kérvényezze, hogy csökkentsék a létszámot a börtönben. Az irat arról is információt nyújt, hogy a Városházánál is volt egy 2-3 személyes börtön. Ide azokat a polgárokat zárták, akik kisebb vétségeket követtek el. Sümeg város Veszprém vármegyében, a Sümegi járásban. A település eredetileg Szent István király korától az 1950-es megyerendezésig Zala vármegyéhez tartozott. A város számos történelmi emlékkel és műemlékkel büszkélkedhet. Legismertebbek a sümegi vár, püspöki palota, Kisfaludy Sándor szülőháza és az őskori kovakő bánya. Szentmártoni Darnay Kálmán (1864 – 1945); régész, muzeológus, író, királyi tanácsos, kormányfőtanácsos, az Állami Darnay Múzeum alapító igazgatója. Országszerte elismert gyűjteménye révén a nemzet nevelője lett. Egymaga hozta létre és működtette Sümegen a Darnay Múzeumot, melyet 1907-ben az államnak adományozott. Vidéki viszonylatban a leggazdagabb múzeumok közé tartozott. 1937-ben a múzeumot – a Kisfaludy anyag kivételével – a keszthelyi Balatoni Múzeumba szállították át, ahol nagy része a második világégéskor megsemmisült. Ez a dokumentum az Állami Darnay Múzeum hagyatéka.