József nádor levele

kép

József nádor levele patséri Szutsits József Bács vármegyei alispánhoz, Zombor. Piros viaszpecséttel ellátott okirat. Habsburg József nádor, József Antal főherceg német-római császári herceg, osztrák főherceg, magyar királyi herceg, császári-királyi tábornagy , a Habsburg-ház ún. magyar vagy nádori ágának megalapítója, 1796-tól haláláig Magyarország nádora, a reformkorban 1835-ig uralkodó I. Ferenc osztrák császár, magyar király öccse. A magyarok iránti szeretete és a reformkori Magyarország fejlesztéséért kifejtett történelmi léptékű érdemei miatt „a legmagyarabb Habsburg” megtisztelő néven emlegették. Reformgondolkodásában Széchenyi István eszmetársa volt. Kiemelkedő szerepe volt Pest kulturális és gazdasági központtá fejlesztésében az 1830-as évekre. Városképi jelentőségű épületek emelésének sorát kezdeményezte. Nevéhez fűződik Pest klasszicista arculata, a Nemzeti Múzeum, a Német Színház, a Gellért-hegyi csillagvizsgáló, a Ludovika Akadémia és több vasútvonal építése, a Városliget rendezése, a Margitsziget parkosítása, az új pesti és lipótvárosi negyed fejlesztése, a műszaki felsőoktatás megerősítése. Jelentős adományokkal támogatta többek közt a Nemzeti Múzeumot, a Széchényi Könyvtárat és a Magyar Tudományos Akadémia megalapítását, a művészeteket, a közoktatást, haladó polgári társaságok, egyletek sorát. Ferenc császár öccseként rendkívül hasznosan képviselte a magyar érdekeket a császár felé. Ő vette rá bátyját, hogy – 13 év szünet után – hívja össze az első reformországgyűlést. Ő eszközölte ki a kegyelmet a császárnál a börtönbüntetésre ítélt magyar jakobinusoknak, köztük Kazinczy Ferencnek, 1840-ben Kossuth Lajosnak, Wesselényinek és Lovassy Lászlónak, akadályozta meg 1843-ban a Védegylet feloszlatását. Az 1838-as pesti árvíz idején ő volt a mentés irányítója, majd sokat tett az árvízkárok enyhítéséért. Megtanult magyarul, díszmagyart viselt, Budán és Alcsúton élt. 1945–1989 között, a marxista-szocialista történelemtanításban a magyar történelem nagy alakjai közül kivették, kultuszát megszüntették, így munkássága feledésbe merült, ismertsége lecsökkent. Szentmártoni Darnay Kálmán (1864 – 1945); régész, muzeológus, író, királyi tanácsos, kormányfőtanácsos, az Állami Darnay Múzeum alapító igazgatója. Országszerte elismert gyűjteménye révén a nemzet nevelője lett. Egymaga hozta létre és működtette Sümegen a Darnay Múzeumot, melyet 1907-ben az államnak adományozott. Vidéki viszonylatban a leggazdagabb múzeumok közé tartozott. 1937-ben a múzeumot – a Kisfaludy anyag kivételével – a keszthelyi Balatoni Múzeumba szállították át, ahol nagy része a második világégéskor megsemmisült. Ez a dokumentum az Állami Darnay Múzeum hagyatéka.

Cím(ek), nyelv
nyelv latin
Tárgy, tartalom, célközönség
tárgy Magyar történelem
tárgy Bács vármegye
tárgy Zombor
tárgy Alcsuth
tárgy József nádor
tárgy patséri Szutsits József alispán
tárgy Levél
célközönség kutatók, szakemberek
Személyek, testületek
létrehozó/szerző József nádor
kiadó József nádor
Tér- és időbeli vonatkozás
kiadás/létrehozás helye Alcsuth
térbeli vonatkozás Alcsuth
az eredeti tárgy földrajzi fekvése Sümeg
időbeli vonatkozás 1828.07.10.
Jellemzők
hordozó papír
méret 24 x 38 cm
kép színe monokróm
formátum jpeg
Jogi információk
jogtulajdonos Kisfaludy Sándor Emlékház
hozzáférési jogok Fizetős hozzáférés
Forrás, azonosítók
forrás Kisfaludy Sándor Emlékház
leltári szám/regisztrációs szám 72.68.2480