Határozat másolata
Dr. Vargha László előadó a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjtemények Országos Főfelügyelőségétől hivatalos levél másolatát küldte meg Sümeg község elöljáróságának. Tárgya: az Állami Darnay Múzeum gyűjtemény sorsa Darnay Kálmán elhunytával. Az iratot írógéppel írták. Dr. Monori Erzsébet tisztviselő hitelesítette aláírásával és a főfelügyelőség pecsétjével. Szentmártoni Darnay Kálmán (szül: Dorner Kálmán, Sümeg, Zala vármegye, 1864. május 11. – Sümeg, Zala vármegye, 1945. július 3.) régész, muzeológus, író, magyar királyi tanácsos és magyar kormányfőtanácsos, az Állami Darnay Múzeum alapítója, igazgatója volt. Felmenője a Sopron vármegyei Dorner Péter, 1645. október 24-én III. Ferdinánd magyar királytól szerzett nemességet. Dorner Kálmán 1864. május 12-én született Sümegen. Édesapja Dorner Kajetán (1828–1907) kereskedő volt; ő magyarosíttatta a család nevét 1884-ben Darnayra, majd 1915. augusztus 16-án erre királyi engedélyt szerzett, valamint az uralkodó a "szentmártoni" nemesi előnevet adományozta neki. Darnay Kálmán édesanyja eiterizi Eitner Anna (1837–1912), a koronás arany érdemkereszt tulajdonosa, a Sümegvidéki Vöröskereszt egylet elnöke volt, akinek a szülei Eitner József (1785–1845), Sümeg város bírája, és Paczer Anna (1807–1874) voltak. Darnay Kálmán testvérei: Darnay Károly, Darnay Béla, Darnay István (1861–1895), Darnay Géza, Darnay Kajetán, Brenner Elekné Darnay Anna, és Kaiser Lajosné Darnay Emma voltak. Iskoláit szülőhelyén és apja kérésére a kereskedelmi akadémiát Grazban végezte, ezután Ausztriában és Németországban utazgatott, ahol felkereste az ottani múzeumokat, régiségboltokat is. A kereskedői pályát választotta, de szabadidejét a régészetnek szentelte. 1887-ben átvette édesapja vaskereskedését, melyet később fűszerüzlettel is kibővített. A környéken régészeti ásatásokat folytatott. A régiséggyűjtési szenvedélye 1877-ben kezdődött, ekkor a sümegi várban egy reneszánsz díszes sarkantyút talált. Hamarosan tekintélyes gyűjteményre tett szert régiségekből. A földművesek a számukra értéktelen régiségeiket a vaskereskedésben szerszámokra cserélték el, valamint az üzlet jövedelméből is vásárolt értékes régiségeket. Gyűjteményét feldolgozta, rendszerezte. Később megismerkedett és barátságot kötött Rómer Flórissal, Pulszky Ferenccel és Hampel Józseffel, a kor kiváló szakembereivel, bekapcsolódott az általuk irányított régészeti feltárásokba. Régészeti megfigyeléseit szakfolyóiratokban (Archaelogiai Értesítő, Archaeologiai Közlemények, Múzeumi és Könyvtári Értesítő, Zalai Közlöny) publikálta. 1889-ben részt vett Berlinben a régészeti konferencián. 1890-ben az Országos Régészeti és Embertani Társulat igazgatói választmányának tagjává választották. Sümeg város Veszprém vármegyében, a Sümegi járásban. A település eredetileg Szent István király korától az 1950-es megyerendezésig Zala vármegyéhez tartozott. A város számos történelmi emlékkel és műemlékkel büszkélkedhet. Legismertebbek a sümegi Vár, a Püspöki Palota, Kisfaludy Sándor szülőháza és az őskori kovakő bánya.
Cím(ek), nyelv | |
---|---|
nyelv | magyar |
Tárgy, tartalom, célközönség | |
tárgy | Sümeg |
tárgy | Állami Darnay Múzeum |
tárgy | Darnay Kálmán |
tárgy | Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjtemények Országos Főfelügyelősége |
tárgy | Dr. Vargha László |
tárgy | Dr. Monori Erzsébet |
tárgy | múzeumtörténet |
célközönség | kutatók, szakemberek |
Személyek, testületek | |
létrehozó/szerző | Dr. Vargha László |
kiadó | Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjtemények Országos Főfelügyelősége |
Tér- és időbeli vonatkozás | |
kiadás/létrehozás helye | Budapest |
térbeli vonatkozás | Sümeg |
az eredeti tárgy földrajzi fekvése | Sümeg |
dátum | 1945-07-16 |
időbeli vonatkozás | 1945. |
Jellemzők | |
hordozó | papír |
méret | 20,5 x 29,7 cm |
kép színe | monokróm |
formátum | jpeg |
Jogi információk | |
jogtulajdonos | Kisfaludy Sándor Emlékház |
hozzáférési jogok | Fizetős hozzáférés |
Forrás, azonosítók | |
forrás | Kisfaludy Sándor Emlékház |
leltári szám/regisztrációs szám | 72.68.415 |