Újságcikk másolat (hiányos)

szöveg

Az Észak-Zala Mezőgazdasági és kereskedelmi keresztény hetilap 1922. március 9-ei számában Éles Károly igazgató által írt megemlékezése jelent meg Lukonich Gábor dr. halálának emlékére. Éles Károly Scharf Károly (Sümeg, 1859. dec. 16.-Sümeg, 1943. máj.) tanító. Csurgón szerzett tanítói oklevelet, 1878-1883 között Sümegen tanított, majd Perkátán és Pakson dolgozott. 1888-ban visszatért szülővárosába. Az elemi iskola tanítója, 1916-tól igazgatója. Pedagógiai szakírói tevékenysége mellett ethnográfiai és helytörténeti kutatásokat is végzett. Szerkesztője volt a Sümeg-Szent-Gróth, később a Sümeg és Vidéke c. lapoknak. 1921-ben a MTA Wodianer-díját kapta. A Sümegi Panteonban emléktáblája, a városi temetőben sírköve van. Lukonich Gábor (Sümeg, Zala vármegye, 1853. április 8. – Sümeg, Zala vármegye, 1922. február 23.) Zala vármegyei orvos, a sümegi járás tiszti orvosa, a sümegi Kisfaludy-Kaszinónak az ének- és zeneegyesületnek az elnöke. Ismert a karitatív szerepe és arról, hogy sokszor ingyen gyógyította a betegeit. Egy sümegi római katolikus kispolgári családban született Lukonich Ferenc és Bolla Katalin (1821–1893) gyermekeként. A középiskolát Győrött, az egyetemet Budapesten végezte, majd Sümegen telepedett le mint gyakorlóorvos. Pár év múlva járási tisztiorvossá választották meg és később vármegyei tiszteletbeli főorvossá nevezték ki. 1911. nyár alatt kitört Sümegen egy vérhasjárvány, a városi orvosok alig győzték kezelni a betegeket. 1911. augusztusában már 700 halottat említettek a hírek, két napi temetést. Végre dr. boldogfai Farkas István sümegi főszolgabíró megkapta a bakteriológiai intézetből az egy évvel korábban küldött próbamintáknak az eredményeit, amelyeket állított össze a közutak vizeiből. A túlszaporodott baktériumok és gombák nagy kárt okoztak a helybeli vizekben. 1911. szeptemberére Farkas István sümegi főszolgabíró is megbetegedett. Októberben, viszont dr. miskei és monostori Thassy Gábor vármegyei főorvos értekezletet tartott Sümegen Farkas István főszolgabíróval, aki addigra már meggyógyult, és dr. Lukonics Gábor járásorvossal; az értekezlet célja az volt, hogy szervezzenek egy járványkórház létrehozását, amelynek a költségeit nagy részben az állam vállalta. A járványt hamarosan sikeresen megfékezték a főszolgabíró Lukonich Gáborral, akivel egyben jó barátságot is ápolt. Elnöke az iskola gondnokságának, a Kisfaludy-Kaszinónak az ének- és zeneegyesületnek és vezetője egyéb társadalmi egyesületeknek. Sümeg város közéletében évtizedekig kiemelkedő szerepe volt: a kisdedóvó és az elemi iskola államosításának elindításában, a reáliskola nyolcosztályúvá fejlesztésében. 1913. június 24-én, Zalaegerszegre utazott Sümegről egy küldöttség, amelyet dr. Lukonich Gábor főorvos vezetett és tagjai közül volt dr. Tarányi Ferenc földbirtokos és Farkas István főszolgabíró, hogy a főispánnal tárgyalják a sümegi reáliskola fejlesztését, valamint, hogy megakadályozzák azt, hogy a szentgrótiak szerezzenek egy kis járásbíróságot, mivel ezzel a sümegit kéne kettőbe osztani és igen hátrányos lett volna. Legendák szövődtek Lukonich Gábor emberségéről, valamint a szegények gyógyításáról. A Kisfaludy Casinó megfestette arcképét. A spanyol-járvány idején halt meg. Emlékét utcanév őrzi Sümegen. 1885. október 10.-én Sümegen feleségül vette a szintén sümegi születésű római katolikus kispolgári Stamborszky Paulina Ludovikát (*Sümeg, 1859. január 6.–†Zalaegerszeg, 1934. április 12.), akinek a szülei Stamborszky László és Pillich Karolin voltak. Lukonich Gábor sógora, dr. Stamborszky Lajos (1856–1910), a MÁV orvosi tanácsadója, a szombathelyi fogház orvosa volt. Lukonich Gábor és Stamborszky Paulina házasságákból született: Lukonich Aranka Margit Ludovika (*Sümeg, 1886. október 9.–†?). Férje, bányavölgyi Tost Aurél, huszárszázados. dr. Lukonich Jenő Emil Gyula (*Sümeg, 1889. február 20.–†1930), kórházi igazgató-főorvos, a veszprémi püspökség és a gróf Széchenyi-uradalmak orvosa. Sümeg város Veszprém vármegyében, a Tapolcai járásban. A település eredetileg Szent István király korától az 1950-es megyerendezésig Zala vármegyéhez tartozott. A város számos történelmi emlékkel és műemlékkel büszkélkedhet. Legismertebbek a sümegi Vár, a Püspöki Palota, Kisfaludy Sándor szülőháza és az őskori kovakő bánya. Ez a dokumentum a Lukonich család hagyatéka.

Cím(ek), nyelv
nyelv magyar
Tárgy, tartalom, célközönség
tárgy Újságcikk másolat
tárgy Észak-Zala Mezőgazdasági és kereskedelmi keresztény hetilap
tárgy Éles Károly
tárgy Megemlékezés
tárgy Lukonich Gábor dr.
tárgy Sümeg
tárgy Huszadik század
tárgy Hagyaték
célközönség kutatók, szakemberek
Személyek, testületek
kiadó Észak-Zala Mezőgazdasági és kereskedelmi keresztény hetilap.
Tér- és időbeli vonatkozás
kiadás/létrehozás helye Sümeg
térbeli vonatkozás Sümeg
az eredeti tárgy földrajzi fekvése Sümeg
dátum 1922-03-09
időbeli vonatkozás 1922.03.09.
Jellemzők
hordozó papír
méret 3,74 MB
formátum pdf
Jogi információk
jogtulajdonos Kisfaludy Sándor Emlékház
hozzáférési jogok Fizetős hozzáférés
Forrás, azonosítók
forrás Kisfaludy Sándor Emlékház
leltári szám/regisztrációs szám H-CSV-96/117