Aggtelek és az amatőr színjátszás

A Horkay lányok nem felejtenek...

audiovizuális anyag

Aggtelek és az amatőr színjátszás A Horkay lányok nem felejtenek... Kezdeteknek az 1920-as éveket vesszük,ettől az időszaktól fogva tudunk konkrétabb tényeket,melyek szájhagyomány útján terjedtek,s később aztán le is jegyezték ezeket. Mindig voltak „lámpások” - tanítók,papok,népművelők -,akik lelkes szervezőként színdarabokat tanítottak be a faluban. Horkay Boriska - az egykori kulák kislány - sokszor visszaemlékezett ezekre az időkre és mesélt vagy éppen szavalt,ahogyan kedve tartotta.A szüleitől tudta,hogy a 20-as években Tókos Károly tiszteletes tanított darabokat,jeleneteket,de ezek főként húsvétra vagy karácsonyra szóltak.A két világháború között Vass Gyuri bácsi és társai szervezkedtek.Mindenki nagy szeretettel emlékszik vissza Ablonczy László tiszteletes úrra,aki az 50-es évek viszontagságos körülményei között szolgált Aggteleken és példamutató munkát végzett.Ő nem csupán igét hirdetett,hanem betegeket látogatott,a falu szegényeivel együtt ment csipkézni,s tanította a szerepeket is.Főleg télen került sor ezekre az előadásokra,amikor jobban ráértek az emberek,nem mentek a mezőre.Mindig volt sok szereplő,jelentkező,nem kellett könyörögni,hogy jöjjenek játszani.Örültek kicsik és nagyok,hogy színt vihettek a szürke téli napokba,estékbe,s nem utolsósorban együtt voltak.A próbákon felszabadul az ember,együtt nevetnek,szórakoznak,nagy a közösség ereje.A gyerekek számára örömöt jelentett még egy csomag cukor is,amit kaptak a szereplésért.Akkor ez nagy dolognak számított,mert nemigen láttak cukrot a nagy szegénységben.Sokszor a szaloncukrot a fényes papírba csomagolt kenyérhéj jelentette. Egyik télen felejthetetlen estét szereztek „A falu rossza”szereplői élükön Horkay Boriskával és Barnóczky Tamival.Aztán a mai napig emlegetik „A Noszty fiú este Tóth Marival”c.Mikszáth daradot,a főszerepben Horkay Boriskával és Janka Lajossal.A „Ludas Matyi”Döbrögijét igen emlékezetesen alakította Rőczei Jancsi,a pandúrt pedig a testvére,Rőczei Pali.Régen is „besegítettek”az ünnepélyek színesítésébe /gitározás,szavalat stb./ a helyi laktanya katonái.Örültek,hogy így néha „kiszabadulhattak” onnan. Aztán 1954-ben megérkezett a faluba az Emri házaspár - István és Marika -,tanítók,akik olyan 15 éven keresztül meghatározói voltak a helyi kulturális életnek. Gyerekek,felnőttek játszottak,táncoltak.Sőt! Vendégszerepeltek a környéken,így Felsőkelecsényben,Kánón,Tornakápolnán,Szinpetriben.1958-ban a „Nem élhetek muzsikaszó nélkül” c. zenés terjedelmes művét tanította be Bódisné Janka Irma.Aztán 1981-ben megalakult az Aggteleki Hagyományőrző Népdalkör,melynek előadásában később Irma néni több művét láthattuk.Ezekhez a dekorációkat Pecze Imre helyi festőművész készítette.A 80-as évek közepén érkezett haza a frissen végzett népművelő – Szijjártó Éva /aki nem sokkal később Pecze Imréné/ - ,hogy megkezdje a kulturális élet szervezését ,fellendítését,ami az Emri házaspár távozása után eléggé „megállt”.Az évdizedeken át folytatott komoly,sokrétű kulturális tevékenység része volt természetesen a színjátszás is. Itt csak az utolsó, nagy sikert aratott művet jegyezném meg,melynek címe „A kísértet házhoz jön”.Ez egy három felvonásos vígjáték,melynek betanítására kétszer került sor.Először a pályája elején /1985/,majd a vége felé /2007/.Majdnem egy éven keresztül készültek a szereplők az előadásra.Az elsőhöz a díszletet Pecze Imre,majd a másodikhoz a lányuk, Pecze Éva festette. A második előadást az Éva által alapított kulturális egyesület - Baráti Kör Aggtelekért Egyesület – tagjai adták elő. Ez a közösség évtizedekig fontos szerepet vállalt különféle rendezvények szervezésében,lebonyolításában /Hagyományőrző Művészeti Fesztivál,Gömöri Napok,Gömör-Tornai Fesztivál stb./.A baráti körnek volt egy gyermekszínjátszóköre is,mely sok Mátyás királyról szóló gömöri mesét mutatott be. 2016-ban szünt meg az egyesület,amit mai napig sajnálnak az emberek.Nem csupán aggtelkiek szórakoztak műsoraikon,hanem a környékbeliek és az idelátogató vendégek is. Összességében elmondhatjuk,hogy folyamatos volt a színjátszás az 50-es évektől Aggteleken.Napjainkban az Aggteleki Általános Iskola tanulói az egyetlenek,akik szerepeket tanulnak be,s az ünnepekhez kapcsolódó előadásokon kápráztatják el a vendégeket.Nagyon színvonalas minden ünnepség,amit ma is a jó tanítóknak köszönhetünk,a mai „lámpásoknak”,például Újhelyi Zsuzsa tanító néninek. A videóban a fent említett Horkay Boriskát és hugát,Horkay Évát /Julcsikát/ láthatjuk,hallhatjuk.A testvérpár meghatározó szerepet töltött be a község kulturális életében.Elmondhatjuk, egész életükben kivették részüket a helyi „társadalmi munkában”.Utóbbi megjegyzés még érdekesebb,hogyha tudjuk róluk,milyen nehéz sorsot megélt kulákcsemeték.Ők a Tóvégből,a tóvégesi nemes Horkay családból származnak /több Horkay család van itt/.Horkay Évának mindig fájt kicsi gyermekkora óta,hogy az apukája Julcsikának hívta,pedig még második neve sem volt!Így persze az egész falu így szólította.Annak örült később,amikor férjhez ment a Dunántúlra,ott már ő lett a „nagy Évi”, a lánya pedig a „kis Évi”.A másik lelki fájdalma az „i”vagy „y”a családi neve végén.Az ő személyi igazolványában eltévesztették,s „i” került az „y” - a nemesi mivoltára utaló – helyére.Ő azonban ennek ellenére egész életében Horkay Évát írt mindenhová,mindegy,milyen hivatalos iratról volt szó.Mindkét névvel hadilábon állt,így hozta a sors. Hányattatott sorsuk ellenére megőrizték víg kedélyüket,s amit a jó tanító megtanított nekik,azt hetven év múlva sem felejtették el.

Cím(ek), nyelv
nyelv magyar
nyelv angol
Tárgy, tartalom, célközönség
tárgy Aggteleki Nemzeti Park
tárgy Aggtelek National Park
tárgy előadás
tárgy performance
tárgy vers
tárgy poem
tárgy helytörténet
tárgy local history
tárgy falu
tárgy village
tárgy kultúra
tárgy culture
tárgy iskola
tárgy school
tárgy hagyomány
tárgy tradition
tárgy kultúramegőrzés
tárgy cultural preservation
Személyek, testületek
létrehozó/szerző Pecze István, Pecze Imréné
szereplő Molnár Gyuláné (szül.:Horkay Borbála), Szijjártó Lajosné(szül.:Horkay Éva)
Tér- és időbeli vonatkozás
kiadás/létrehozás helye Aggtelek
térbeli vonatkozás Magyarország
térbeli vonatkozás Hungary
térbeli vonatkozás Aggtelek
az eredeti tárgy földrajzi fekvése Aggtelek
időbeli vonatkozás 2019
Jellemzők
hordozó egyéb digitális tárolóeszköz
méret 02:37
film színe színes
formátum mp4
Jogi információk
jogtulajdonos Pecze Imréné
hozzáférési jogok Ingyenes hozzáférés
Forrás, azonosítók
forrás Pecze Imréné magángyűjteménye