Ez a dokumentum a Dunántúli evangélikus püspök tustintával írt levelének másolata, melyet Varga János tanító úrnak küldött válaszul. A galsai lelkészi állás betöltéséig kiküldi a sümegi állami elemi és reáliskolák evangélikus növendékeinek hitoktatására. Sümeg város Veszprém vármegyében, a Tapolcai járásban. A település eredetileg Szent István király korától az 1950-es megyerendezésig Zala vármegyéhez tartozott. A város számos történelmi emlékkel és műemlékkel büszkélkedhet. Legismertebbek a sümegi Vár, a Püspöki Palota, Kisfaludy Sándor szülőháza és az őskori kovakő bánya. Gyurátz Ferenc (Alsóbük, 1841. április 27. vagy [ 30. ] – Pápa, 1925. május 3.) a Dunántúli evangélikus egyházkerület szuperintendense (azaz püspöke) 1895-től 1916-ig. Tanult Sopronban és 1866. október 8-tól a hallei egyetemen. Erről 1867 nyarán hazatérve, kővágóörsi segédlelkész, 1868-ban beledi, 1872-ben pápai lelkész lett. A kerületi gyámintézet 1887-ben elnökké, a dunántúli egyházkerület ugyanakkor főjegyzővé, a veszprémi egyházmegye 1893-ban esperessé választotta. Végre 1895 őszén püspökévé tette az egyházkerület, mint ilyen 1896-ban elnöke lett a Magyar Prot. Irodalmi Társaságnak, melynek kezdettől fogva választmányi tagja volt. Miután pedig az elnökségről lemondott, 1907-ben ismét belépett a választmányba. Tagja volt a budapesti első zsinatnak, választás útján, a másodiknak hivatalból, s ez utóbbinak alelnöke is. 1916-ban nyugalomba vonult mind a püspökségről mind a lelkészségről. Az irodalom terén is tevékeny munkásságot fejtett ki. Cikkei, agendái és prédikációi a P. E. I. L.-ben a Protestáns Papban, a Baldauf-Mesterházy féle Vigasztalások könyvében, a Czékus-Karsay féle Agendában s a pápai egyház általa 1875-től rendszeresen közzétett Évkönyveiben jelentek meg, a Magyar Protestáns Irodalmi Társaság közgyűléseit megnyitó beszédei pedig azok Emlékkönyveiben.